Nem terhelné jelentősen az államkasszát a tervezett 4 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbér-emelés a jövő évben, sőt az emelésből befolyó többletet osztanák vissza közteher-csökkentés formájában a munkaadóknak - derül ki a Magyar Idők birtokába került \"kormányzati kimutatásból\".
A lap szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint azzal, hogy a következő két évben a jelenlegi 27-ről 21 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó kulcsa (szocho), az önmagában jövőre 330 milliárd, 2018-ban pedig (már) 500 milliárd forintos kiesést okozna. Azonban a béremelésből befolyó 180, majd 270 milliárd forintos többlet némiképp kompenzálja a bevételkiesést, tehát a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés - írja a lap.
A közszférában a béremelésekre 50, majd 70 milliárd forintot kell fordítania a kormánynak, a gyed- és táppénzkiadások pedig 40, illetve 50 milliárd forint kiesést okozhatnak. A kormányzati anyag a várható fogyasztási és áfabevételekkel is számol: 50 és 70 milliárd forinttal. A közfoglalkoztatottakon az elkövetkező két évben további 55-55 milliárdos megtakarítás várható a munkaerő-kereslet élénkülés miatt az elsődleges munkaerőpiacon. Így a jövő évi költségvetésnek a béremelési és járulékcsökkentési program 15 milliárdos mínuszt jelentene, 2018-ban viszont már nem számol az állam veszteséggel. Ezt követően a 2018-as gazdasági mutatókat figyelembe véve folytatódna a járulékcsökkentés, évi 2-2 százalékponttal.
Nincs hatástanulmány
Amennyiben megvalósul a kormányzati járulékcsökkentési program, úgy a jelenlegi adóék, vagyis az adóteher bérköltségen belüli aránya 48,2 százalékról 41,9 százalékra csökkenne, amely az OECD-országok közül a jelenlegi 6. helyett még mindig a 12. legmagasabb lenne, viszont a visegrádi országokkal nagyjából azonos szintre kerülnénk.
A NGM hivatalosan még nem állt elő semmilyen anyaggal írott formában, vitaanyagban még a járulékcsökkentési javaslatát sem hozta nyilvánosságra - nem beszélve a hatástanulmányokról. A mostani Magyar Időkben idézett \"kormányzati kimutatás\" (ilyen fogalommal az elmúlt húsz évben nem találkoztunk adótörvények tárgyalása során - a szerk.) meglehetősen egyoldalúnak tűnik.
Az érem másik oldala - avagy ami kimarad a \"kimutatásból
Ennek kapcsán jegyzi meg a Világgazdaság mai számában írt jegyzetében Bod Péter Ákos egykori MNB-elnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, hogy
A közgazdász szerint a legtöbben a minimálbér emelését a kisemberek érdekét szolgáló intézkedésnek tekintik. Népszerű a tb-rendszer fenntartását szolgáló járulékok mérséklése is - hacsak az ember nem kezd el gondolkodni az egészségügy és állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának összefüggéseiről.
Nő a csődveszély
- írja Bod Péter Ákos a Világgazdaság mai számában.
