Orbán kitalálta - az NGM már szabotálja

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kormány jelentős költekezésbe kezdett 2015 utolsó napjaiban, több tízmilliárd forintot lapátoltak ki a költségvetésből többször látszólag értelmetlen célokra; volt olyan kormányhatározat, amely önmagában 70 milliárd forint pluszkiadásról rendelkezett. Az év végi nagy költekezésben akár 100 milliárd forinttal is növelhette a kormány a tavalyi hiányt - mindezt tehette azért is, hogy a deficit nehogy túl alacsony legyen, hiszen nem biztos, hogy ugyanezt a mutatványt meg tudják/akarják ismételni 2016 végén is, az pedig nem mutatna jól, ha 2015-ről 2016-ra nőne az államháztartás hiánya.

Ehhez képest mintegy derült égből villámcsapásként érkezett az a miniszterelnöki kijelentés január 22-én, hogy 2017-re akár nullszaldós büdzsén hozzanak össze - így is gyorsítva az államadósság csökkentését. A kormányfői ukázt megértve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már kész tényként jelentette be a héten, hogy a tárca dolgozik azon, hogy 2017-es költségvetést nulla hiánnyal tervezzék meg.

Valami majd nulla lesz

A miniszteri bejelentéssel párhuzamosan, már már meg is kezdődött a maszatolás az alatt, hogy mit értenek az NGM-ben nullás költségvetésen. Banai Péter Benő, a szaktárca költségvetési államtitkára az állami tévében azt fejtegette csütörtökön hogy az elsődleges egyenleget, vagyis kamatkiadások nélküli egyenleget az elmúlt években nemhogy nullszaldó, hanem a többlet jellemezte. Ha tehát nem lenne az államadósság akkor a költségvetés már most is többletben lenne - fejtette ki az NGM államtitkára.

\"Egyensúlyos költségvetés irányába történő elmozdulás\"

Valójában a magyar állami költségvetésnek - a hagyományosan magas államadósság miatt - az elmúlt 20-25 évben pozitív volt az elsődleges egyenlege: ha az éves kamatkiadások 1000-1200 milliárd forintra rúgnak és a hiány 600-1000 milliárd között van, akkor csak pozitív lehet a kamatkiadások nélkül számított (elsődleges) egyenleg.

Ráadásul a maastricthi szabályok szerint a államháztartási deficit nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál - ez jelenleg mintegy 1000 milliárd forint -, ezzel szemben áll az évi 1100-1200 milliárdos kamatkiadás - magyarán 100-200 milliárdos elsődleges többletet kell tető alá hozni. Míg az államtitkár csak \"maszatolt\", az NGM hivatalosan már megkezdte föllazítani az orbáni tervet: a bonyolult körmondat lényege \"a nemzetgazdasági tárca jelenleg azon dolgozik, hogy a 2017-es költségvetési javaslat összeállításakor fontos szempontként az egyensúlyos költségvetés irányába történő elmozdulás érvényesüljön\" - válaszolták a Portfolio részleteket firtató kérdésére.

Lázár János kancelláriaminiszter tovább maszatolt a képen: az ő értelmezése szerint az államháztartás \"működési egyenlegét\" kell nullszaldóssá tenni, amelybe ő nem számítaná be a beruházásokat. A dolog szépséghibája, hogy ilyen mérleg nem létezik az államháztartásban - persze egy jó könyvelő gyorsan előállít majd ilyet: egyes kiadásokat beír az excellbe, másokat nem és máris kész lesz a nullás költségvetés. Messzire nem kell menni: az önkormányzatok évente készítenek működési és beruházási mérleget - vagyis csak a könyvelőprogramot kell kölcsönkérni egy polgármesteri hivataltól.

A konvergenciaprogramban még mással terveztek

A kiszámítható gazdasági tervezés alapja a hosszú távú költségvetési tervek készítése lenne - ám az NGM évek óta nem készíti el a költségvetés hároméves kitekintését csak egy mérlegtervezetet csatolt a költségvetési törvényhez - ebből kell kisakkozni, hogy mik is a kormány középtávú költségvetési elképzelései. Így az utolsó hivatalos dokumentum a tavaly nyár elején elfogadott 2016-os költségvetés, valamint a konvergenciaprogram.

Az utóbbi idénre 2 százalékos GDP_arányos államháztartási deficittel számolt, ami 2017-re a GDP 1,7 százalékra csökkenne, sőt még a tervezési horizont végén is 1,5 százalék fölé teszi a célt. A 2016-os költségvetés 2019-ig előretekintő mérlege 2017-re 630,4 milliárd forintos deficitet, 2019-ben pedig 621,2 milliárdos hiányt célzott meg, úgy hogy eközben államháztartás kiadásai 2015-ös 10 604 milliárd forintról 10 067 milliárd forintra csökkennek - vagyis 537 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számolnak az alappályán - e felett lenne értendő a hiánycsökkentés.

És akkor mi lesz az adócsökkentéssel?

Az elfogadott büdzsé idénre 761,6 milliárd forintos hiányt engedélyezne - ezt a miniszterelnök nullára, az NGM inkább nulla közelébe szeretné levinni - ami ugyanekkora megszorítást és vagy adóbevétel-emelést jelent. Most épp a nullás költségvetés van a kormányzati kommunikáció homlokterében, hogy így befolyásolva a nemzetközi hitelminősítőket. Alig három hónappal ezelőtt azonban még a miniszterelnök személyi jövedelemadó csökkentésről és az egy számjegyű szja-val kapcsolatos terveit osztottak meg a szokásos pénteki rádiószózatában.

Csak ez a belengetett szja-csökkentés 700 milliárdos mínuszt jelentene: hisz a 15 százalékos szja mellett 1708 milliárd forint folyik be - egy statikus adómodellben 9 százalékkal számolva 1025 milliárd forintos bevételt jelentene - most nem számolva az inflációval és a bérek emelkedésével, illetve a növekvő családi kedvezményekkel. (Más kérdés, hogy a magyar adórendszerben nem a magas szja-terhelés, hanem a tb-járulékok növelik meg a munkaerő költségét és az adóéket -  szerk.) Ugyanebből kiszámítható, hogy ha a hiányzó 700 milliárdot adóemelésből szeretnék előteremteni, akkor mintegy 6 százalékponttal emelni kellene például az szja kulcsát, vagy ugyanennyivel az amúgy is világrekorder 27 százalékos áfa-kulcsot. Míg az előbbi politikai, az utóbbi pénzügyi-gazdasági \"öngyilkosság\" lenne.

A kiadási oldalon kell keresni a pénzt

Amennyiben egy picit is komolyan vesszük a nullás költségvetés, akkor a beígért adócsökkentést el lehet felejteni. A kormány a napokban véglegesített a családi otthonteremtési kedvezménye (csok) a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) számításai szerint 2017-ben plusz 67, 2019-ben már plusz 101 milliárdos éves plusz kiadást generál, erre is még fedezetet kell teremteni. (A kormány nem készített hatásvizsgálatokat a csók-rendelethez.) A kormány a már nyilvánosságra hozott terveiben 2015 és 2017 között az alapján 600 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol, ezen felül lenne szükség a hasonló mértékű hiány ellentüntetésre, így a megszorítás mértéke meghaladná a 1000 milliárd forintot - mindezt másfél éven belül.

A költségvetési mérleg 2017-re a szociális kiadásokban ki mértékű kiadáscsökkentéssel számol 30-40 milliárd forint mértékben, míg az adósságszolgálati kiadásoknál további 70 milliárd forintos csökkenésével számol - igaz ennél nagyobb megtakarítás lehet itt elérni.

Drasztikusan nőnek viszont az állami vagyonnal való kiadások: a 2015-ös évi 215 milliárd forinttal szemben 2017-ben már 262, ám 2019-ben 680 milliárd forinttal számolnak - itt lehetne a kiadásokat mérsékelni. A kormány azzal számol, hogy 2017-re mintegy 140 milliárd forintnyi mozgástere lesz - legalábbis ekkora növekményt állítottak be a költségvetés céltartalékában és az \"adócsökkentési és fejlesztési alapban\". Ezt az alapot a 2016-os költségvetésben kreálták, valódi tartalommal nem bír - idén nem is szerepel benne pénz, az automatikus feltöltése 2017-ben kezdődne, 50 milliárd forinttal. Ezt a 140 milliárdot levonva is marad mintegy 500-600 milliárdos kiigazítási kényszer, amely az egyik évről a másikra nem menedzselhető növekedési áldozatok nélkül.

Ésszerű döntésekkel lehetne csökkenteni a hiányt, ám épp ezek azok a területek - sporttámogatások, társasági-adókedvezmények megszüntetése, presztízsberuházások (a miniszterelnökség és egyes minisztériumok várba költözése stadionprogram) úszó világbajnokság, olimpia rendezés, Paks-2) - amelyek a kormány politikájának sarkalatos pontjai.

Mindeközben az oktatás az egészségügy finanszírozása drasztikusan leromlott, a honvédelem kiadásai - romló biztonsági környezetben - több évtizedes mélyponton vannak. Így a kormányfő nehéz gazdaságpolitikai kihívás elé állította a kormányát ugyanis a nullás költségvetés kell összegeztetni a társadalmi elvárásokkal, miközben fél szemmel figyelemmel kell lennie már a 2018-as választásokra.