BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ez az a magyar autópálya, amit kár volt megépíteni

Megtette hatását az olcsóbb üzemanyag, a mind több használtan behozott autó és a reáljövedelem-emelkedés: tavaly többet használták autóikat a magyarok, főként az autópályák forgalma nőtt. Az évente egy vagyonba kerülő M6-oson így is csak lézengenek az autók, pláne a Budapesttől legtávolabbi szakaszokon.

2015. szeptember 9. szerda, 07:11

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A reáljövedelmek emelkedése, az olcsóbb üzemanyag és a felpörgő használtautó-import egyszerre magyarázza azt, hogy tavaly nőtt Magyarország közútjainak forgalma. A gépjárművek összesített futásteljesítménye országos átlagban 3,8 százalékkal nőtt, ezen belül a személygépkocsi-forgalom 4,7 százalékkal emelkedett, a tehergépkocsi-forgalom 0,1 százalékkal csökkent 2013-hoz képest a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szerint. Utóbbi kategórián belül folytatódott a méretkategóriák szerinti átrendeződés, vagyis miközben a nyerges vontatók (kamionok) teljesítménye 2,6 százalékkal nőtt, a kisebb járműméretek esetében kategóriánként 3,2-3,5 százalékos csökkenést mértek, a kisteherautók futásteljesítménye ugyanakkor 8,1 százalékkal nőtt.

A válság hatásai ezzel együtt továbbra is érezhetőek, a forgalom a tavalyi növekedés dacára elmarad az öt évvel korábbitól. A személygépkocsi-forgalom 4, a tehergépkocsi-forgalom 14,8 százalékkal csökkent fél évtized alatt, ám ezzel párhuzamosan a közúti közösségi közlekedés - vagyis az autóbuszok - forgalma 5,7 százalékkal nőtt.

Visszatérve a 2014-es forgalomra, a statisztikából az látszik, hogy a forgalom főként az autópályákon nőtt, mégpedig 5,5 százalékkal, míg a főúthálózaton 4,7, az összekötő- és mellékutakon mindössze 1,8 százalékos emelkedést mértek.

Ez a növekedés sem volt elég ahhoz, hogy a költségvetésnek évi több mint százmilliárd forintba kerülő, ppp-konstrukcióban épült autópályák egyikén, a Budapestet Péccsel összekötő M6-oson érdemi forgalom folyjon. Itt az átlagos napi forgalom - ún. személygépkocsi egységben számolva - csupán 10,5 ezer darab volt. Ez azt jelenti, hogy az M6-os legtöbb szakaszán a kapacitáskihasználtság 10-20 százalék közötti, de Tolnában van példa 10 százalék alatti értékekre is, miközben a maximumot a fővárosi bevezető egyik szakasza jelenti, 36 százalékkal.

Több a baleset is
Az erősödő forgalom valamivel több közúti balesettel járt együtt. A KSH adatai szerint a személysérüléses balesetek száma 1 százalékkal 15,8 ezerre nőtt, a halálos áldozatoké 6 százalékkal 626-ra emelkdett, míg a sérültek száma 20,1 ezren stagnált. A halálos áldozatok száma hosszú évek óta tartó, látványos csökkenést követően először nőtt tavaly, de így is alulmúlja az öt esztendővel korábbi 822-t. Összehasonlításul: a rendszerváltást követően, 1990-ben 27,8 ezer balesetben 2,4 ezren hunytak el - akkor 1,9 millió autó járta az utakat, tavaly 3,1 millió.

Az M5-ös ezzel szemben legalább Budapesten és Pest megyében fel tud mutatni 70 százalék feletti kapacitáskihasználtságot, ez naponta 50-60 ezer járművet jelent. Igaz, Budapesttől távolodva egyre csökkenő értékeket mutat a statisztika, az autópálya Csongrád megyei végén mindössze 10 százalékon állt a mutató 2014-ben. Összességében átlagosan naponta 34,3 ezer egységnyi jármű használja az M5-öst: 16,2 ezer személyautó, 3,7 ezer kisteher és 3,6 ezer kamion.

Az M0 kihasználtságára nem lehet panasz, itt egyik szakasz esetében sincs 61 százalék alatti érték, illetve nem ritka a 90 százalék mutató sem. Összességében átlagosan 64,2 ezer egységnyi jármű használja naponta a körgyűrűt: ez 30,5 ezer autóból, 8,4 ezer kisteherautóból és - egyebek mellett - 6,2 ezer kamionból jön össze.

Az M1-es fővárosba bevezető szakaszának egyik szelvényén - az agglomerációs forgalom miatt - 110 százalékos kapacitáskihasználtságot mértek a szakemberek, a többi szakaszon 60-70 százalék körüli érték a jellemző, míg az út nyugati végén - a 166 kilométertől kezdve - már 50 százalék alatt van ez a mutató. Összességében Magyarország legnagyobb forgalmat lebonyolító autópályájáról van szó, az átlagos napi forgalom 54,8 ezer egység, ami 22,3 ezer autóból, 7,2 ezer kisteherből és - mások mellett - 6,5 ezer kamionból áll.

Ugyanígy 100 százalék feletti kapacitáskihasználtságot produkált az M7-es Budapesthez legközelebb eső szakasza, ami 112,6 ezer járműnek felelt meg napi átlagban. Pest megyében jellemzően 70-90, Fejérben 60-90 százalék közötti kihasználtságot mért a közútkezelő, Somogyban 24-50, Zalában pedig 20 százalék körüli értéket. Az autópálya átlagos napi forgalma 27,8 ezer egység, ami 16,6 ezer autóból, 3,3 ezer kisteherautóból és 2,4 ezer kamionból jön össze, más járműtípusok mellett.

A keleti határhoz közeledve látványosan csökkenő forgalom zajlik az M3-as autópályán. Míg a budapesti bevezetőn 99 százalékos kapacitáskihasználtságot és napi 75,1 ezer járművet mértek, addig a Pest megyei átlag 45 ezer, a Heves megyei átlag 33,3 ezer, a BAZ megyei átlag 26,5 ezer, a Hajdú-Bihar megyei 15,3 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig mindössze 6,3 ezer. A teljes autópályára így 24,6 ezres átlag jön ki, 13,9 ezer személygépkocsival, 3,2 ezer kisteherautóval és 2,3 ezer kamionnal.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet