Ez a hitelmennyiség összesen 33 306 ügylethez, 20 737 vállalkozáshoz kapcsolódott. (Az MNB eddig az nhp+ alakulásáról még nem közölt számokat.) A még le nem járt ügyletek volumene 868,2 milliárd forintot tesz ki, míg a jelenleg ténylegesen kinn lévő - azaz a múltbeli törlesztéseket, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó - hitelállomány 684,1 milliárd forint.

A friss statisztika szerint a program második szakaszának eddigi igénybevétele 2015 első 8 hónapjában 34 milliárddal haladta meg a múlt évit. A program két szakaszában együttvéve több mint 25000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz csaknem 1650 milliárd forint összegben.

A friss összesítés szerint a leszerződött 947,2 milliárd forint csaknem 96 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum tíz százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 59 százalék, az új forgóeszközhiteleké 29 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék.

A II. pillér keretében (forint- és devizahitel-kiváltásra) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 68 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 32 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek 75 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 25 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.

A nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége (81 százalék) ilyen célú. Az uniós hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak a programban.

Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele csaknem 76 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kisvállalkozásoknál 49 százalék, a közepeseknél pedig 44 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.

Az ágazatok közül a mezőgazdaság (26 százalék), a kereskedelem, javítás (24 százalék) és a feldolgozóipar (20 százalék) részesedése kimagasló, így a hitelek csaknem háromnegyede e három ágazatba irányul.

A regionális eloszlás ennél kiegyensúlyozottabb: az eddig leszerződött összeg 30 százaléka jutott a fővárosra és Pest megyére, 16-16 százaléka az Észak- és a Dél-Alföldre, 12 százaléka a Dél-Dunántúlra, 10-10 százaléka a Nyugat- és a Közép-Dunántúlra, valamint 7 százaléka az Észak-Magyarországra.

Mi lesz az nhp-val?

Az nhp \"atyja\" Nagy Márton, aki szeptember 1-jétől az MNB alelnöke, kedden és szerdán is megszólalt a program folytatásával kapcsolatban. Amíg hétfőn, a hitelezésről szóló jegybanki új elemzés ismertetésekor Fábián Gergely, az MNB igazgatója úgy fogalmazott, hogy ősszel vizsgálja meg az MNB stábja és a monetáris tanács (MT) is az nhp kérdését. A jelenleg érvényes szabályok alapján a program 2015 végéig tart, a hitelek pedig 2016 végéig vehetőek fel. Az MT joga a kérdésben állást foglalni - hangsúlyozta Fábián.

Nagy kedden úgy fogalmazott, hogy jövőre \"az nhp-ban a csapokat fokozatosan elzárjuk, a jelenlegi formájában a program megszűnik és a növekedési hitelprogram kivezetése jövő év elején elkezdődik.\" Véleménye szerint a hazai bankoknak újra piaci alapokra kell helyezniük a vállalatok hitelezését.

Majd szerdán egy lapinterjúban elismerte, hogy a második negyedévben elmaradt a hitelezés az MNB várakozásaitól. Bár a program segítségével elkerültük a hitelezés összeomlását, most nő annak kockázata, hogy egy hitel nélküli növekedés, illetve kilábalás állapotába kerülünk. Az nhp mára betöltötte a funkcióját, a jegybank pedig eltökélt abban, hogy mostani formájában a program az év végével megszűnik. A kivezetési szakasz szigorúbb feltételek, kisebb rendelkezésre álló forrást és fokuszáltabb programot jelenthet. Az nhp+ 500 milliárdos keretének felét pedig sima nhp-s hitelként is kihelyezhetnek a bankok.