A munkanélküliségi ráta alakulására vonatkozó prognózisok széles sávban szóródnak: a Századvég idén átlagosan 6,9, jövőre 6 százalékos arányra számít, a GKI 2015-re pedig 7,4 százalékkal számol.
Bár a versenyszféra is több embert foglalkoztat, ez nem elég, a kormány a munkanélküliség elleni küzdelemben továbbra is központi szerepet szán a közmunkaprogramnak. A 2016-os költségvetésben az aktív munkavállalók által befizetett több száz milliárd forintnyi járulékból mindössze 48,4 milliárd jut segélyekre a 3 hónapra rövidített munkanélküli ellátás ideje alatt, eközben a közmunkaprogramra már 340 milliárdot költenek.
A közmunkaprogramot ugyanakkor többször is kritikával illette Brüsszel, hiszen egy olyan, egyre növekvő költségű intézkedéscsomagról van szó, amely igen szerény hatékonysággal működik. Utóbbit jól jelzi, hogy a programból való eredményes kilépés aránya 13,8 százalékos volt 2014 első felében, miközben a lengyeleknél a közmunkaprogramban részt vevők 60 (!) százaléka tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon 3 hónapon belül - igaz, ott a közmunkaprogram sokkal szűkebb keretek közé van szorítva és sokkal célzottabb, mint a magyar.
Az Európai Bizottság amiatt is aggódik, hogy a közmunka az aktív munkaerőpiac szerepét kezdi átvenni: a testület tudomása szerint számos esetben előfordul, hogy magas képzettséget igénylő pozíciókból bocsátanak el alkalmazottakat, hogy utána ugyanarra a munkára közalkalmazottként vegyék vissza például állami tulajdonú vállalatoknál vagy a közszférában.
