BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bokros vagy Matolcsy sikeresebb?

Van magyar modell, és működik - mondta Matolcsy György Az egyensúly és növekedés című kötetének bemutatóján.

2015. március 5. csütörtök, 18:27

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A jegybank elnöke szerint a 2010-2014 közötti időszak Magyarország kivételes korszakának mondható, mert 2010 után az Orbán Viktor vezette új kormány a gazdaságban egyszerre valósította meg a költségvetési konszolidációt, a gazdasági stabilizációt és ezekre alapozva megteremtette a növekedési fordulatot.

A jegybankelnök által jegyzett könyv az első kötete az MNB új közgazdasági és monetáris politikai könyvsorozatának.

A 2010-2014 előtti évtizedek, sőt, az előző 150 év elhibázott gazdaságpolitikáját az jellemezte, hogy a gazdasági egyensúly és a növekedés kérdéskörét \"vagylagosan\" kezelték, ezt váltotta fel a 2010 utáni gazdaságpolitikai szemlélet, az együttes figyelem az egyensúlyra és növekedésre - mondta Matolcsy. A költségvetési konszolidáció és stabilizáció többször lezajlott az ország történetében, ám a legtöbbször külső segítséggel, pénzügyi kölcsönnel, vagy - miként 1946-ban - egy új, nemzeti fizetőeszköz, a forint bevezetésével.

Szavai szerint a Bokros-csomag ugyan eleinte sikeresnek tűnt, ám a program a jövőre tolta át a konszolidáció és stabilizáció terheit.

Matolcsy szerint az egyensúly és növekedés politikáját az IMF-fel együtt nem sikerült volna megvalósítani, mert Magyarország nem a jövőt terhelő konszolidációt akart végrehajtani.

Az MNB elnöke szerint a 2010-ben kétharmados többséggel hatalomra került kormány azért tudta végrehajtani a gazdaságpolitikai fordulatot, mert a költségvetési stabilizáció mellett elindította a strukturális reformokat is, ráadásul mindez a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párosult, így a gazdaságpolitika társadalmi támogatottsága is fennmaradt.

A bemutatón tartott pódiumbeszélgetésen Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mostani alacsony kamatoknak köszönhetően a következő 2-3 évben 50-70 milliárd forinttal csökkenhet a központi költségvetés éves kamatkiadása. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója pedig azt emelte ki, hogy Magyarországon nincs deflációs veszély, az év második felében az infláció már várhatóan ismét a pozitív tartományban lesz.

MTI
MTI

Ez is érdekelhet