Egy csapásra megszűnik a korrupció Magyarországon!

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A programnak nem célja korrupció elleni központi hatóság vagy átfogó antikorrupciós törvény létrehozatala, az új eszközök helyett inkább az alkalmazható jogintézmények finomhangolását, a már meglévő szervezetek közötti együttműködés erősítését, és a hatályos jogszabályok hatékonyabb végrehajtását tűzi ki elérendő célként - derül ki a 2015-2018 közötti időszakra szóló Nemzeti korrupcióellenes programról szóló kormány-előterjesztés tervezetéből. (A dokumentum 2015. március 4-ig véleményezhető.)

A program középtávú szakpolitikai stratégia, amely négy évre, 2018-ig határoz meg célokat a korrupció-megelőzés és az integritás vonatkozásában. A kapcsolódó intézkedési terv pedig 2016. december 31-ig határoz meg felelősöket és határidőket a konkrét intézkedések végrehajtására.

Nem csak a kormányon múlik

A dokumentum készítői már az elején gyorsan leszögezik: korrupció elleni fellépés nem kizárólag a kormány feladata, sikere szempontjából kulcsfontosságú a minél szélesebb körű társadalmi összefogás, támogatás, elköteleződés és felelősségvállalás.

A program értelmezésében a korrupció a szervezeti működés leromlása, amely különféle etikátlan cselekedetek, szabálytalanságok és bűncselekmények formájában ölt testet. Ellentétpárja a számon kérhetőségen, a szakmai és vezetői kompetenciák fejlesztésén, valamint a vallott értékek követésén alapuló integráns működés, vagyis az integritás.

A társadalmi-gazdasági változásokkal párhuzamosan a korrupció megjelenési formái is változnak, ezért az ellenlépések alapfeltétele a korrupciós jelenségek folyamatos kutatása, valamint a társadalmi intézmények ellenállóvá tétele az új jelenségekkel szemben, az átláthatóság megteremtése és az integráns működés jellemzőinek befogadása útján.

Nyilatkozzanak a közszolgák

A közszolgálati jogviszonyban álló személynek kötelező bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merült fel. Az összeférhetetlenség ellenőrzéséről azonban egyik jogszabály sem szól, az önkéntes bejelentés elvét tartalmazzák, tehát ha az érintett nem jelenti be az összeférhetetlenséget, az nem jut a munkáltató tudtára.

E rendszer hibáját lehetne kijavítani azáltal, hogy a közszférában foglalkoztatottak személyügyi alapnyilvántartása tartalmazná az összeférhetetlenséggel kapcsolatban tett nyilatkozatok tényét és tartalmát. Az elektronikus nyilvántartás lehetővé tenné, hogy az azonos munkakörben dolgozó tisztviselők nyilatkozataira vonatkozó adatok összehasonlíthatóak, és mind a hiányok, mind a szokatlan mintázatok kiszűrhetőek legyenek.

Így változna a közbeszerzés

A dokumentum szerint indokolt a közbeszerzési eljárásokban résztvevők (ajánlatkérői oldalon közreműködők) központi és helyi szintű célirányos képzése a közbeszerzési jogsértésekről, ezek veszélyeiről, szankcióiról, annak érdekében, hogy ne az előírások ismeretének hiánya vezessen jogsértésekhez. További cél az ellenőrzést végző személyek képzésének folyamatos biztosítása és szakmai tudásuk mélyítése.

A közbeszerzésekben az elektronizáltság kiterjesztése csökkenti a korrupciós kockázatokat is. További előrelépést jelenthet a \"nyílt szerződés\" (open contracting) módszer kötelezővé tétele meghatározott esetekben, amelynek keretében a közbeszerzési ajánlatkérők egy központi honlapon a nyilvánosság számára kötelezően elérhetővé teszik a pályázati kiíráson túl a beérkezett összes ajánlatot, valamint az ajánlatok elbírálását követően megkötött szerződést is. Amennyiben a közbeszerzési szerződést az állami szerv nem tette elérhetővé a honlapon, úgy az érvénytelennek minősül.

Mindehhez informatikai fejlesztés - felhasználóbarát honlap kialakítása - is szükséges. Az intézkedés várható előnye, hogy az ajánlatok, valamint a megkötött szerződés nyilvános elérhetősége lehetővé teszi, hogy a versenytársak vagy civil szervezetek visszaélés gyanúja esetén jogorvoslati eljárást indítsanak.

Átláthatóbbak lennének az állami cégek

Az állami vállalatok átláthatóságának növelése érdekében - a kiemelt közérdeklődés miatt - fontos a közzéteendő adatok körének korszerűsítése, a közzétételi kötelezettség teljesítésének előmozdítása, valamint a szabályozási-megfelelőségi rendszer bevezetésének előírása minimumkövetelmények meghatározásával. Ehhez szükséges felülvizsgálni a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait, továbbá a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákat meghatározó jogszabályi rendelkezéseket.

Az intézkedés végrehajtásának első lépése - az állami vállalatok és a compliance rendszereket már sikeresen működtető magánvállalatok bevonásával - szabályozási koncepció készítése lehet.

Átszabnák a pártfinanszírozási szabályokat

A pártfinanszírozásnál elengedhetetlen a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata - állapítja meg a dokumentum. Ennek része a kettős könyvvitel pártokra és a pártok érdekében eljáró civil szervezetekre való kiterjesztése, a proaktív és szélesebb körű ellenőrzési rendszer megteremtése, valamint a szabályok megsértésének következetes szankcionálása - egyéneknél és szervezeteknél egyaránt.

A pártok gazdálkodási szabályai jobban nyomon követhetők kell legyenek. Mivel a pártok finanszírozásának és pénzügyi ellenőrzésének újraszabályozása összetett szakmai kérdés, ezért a szabályok felülvizsgálata az érintett államigazgatási szervek mellett a politikai szereplők bevonását is szükségessé teszi.

Nagy szigor jönne a vagyonnyilatkozatnál

A jelenlegi törvények alapján nehézkes a közszolgáknál a vagyonnyilatkozatokban foglalt adatok ellenőrzésére vonatkozó bejelentés megtétele, hogy az ellenőrzés valóban meginduljon. A nyilatkozatok ellenőrzése sem egységes. Mivel a vagyongyarapodás vizsgálata nem kötelező, a lefolytatásra jogosult az érintett meghallgatását követően dönthet úgy, hogy nem folytatja le az eljárást, mert a meghallgatás során hitelt érdemlően tisztázódtak a vagyongyarapodás körülményei. A korszerűsítés érdekében indokolt a szolgáltatandó adatok körének felülvizsgálata, mert például egyes megtakarítási formákat a hatályos törvények vagy egyáltalán nem, vagy nem egyértelműen kezelnek (befektetési jegy adatai, tőzsdei részvények értéke). Szükséges azt is megvizsgálni, hogyan biztosítható a hozzátartozók vagyonnyilatkozatának vizsgálata, illetve esetleges mulasztásuk esetén velük szemben milyen szankciók alkalmazhatóak - javasolják a program készítői.

A változtatás része, hogy legyen könnyebb a bejelentéstétel. Olyan jogszabályi környezetet szükséges kialakítani, amely tartalmazza a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő munkajogi szankciókat (például illetmény bizonyos részének visszatartása), továbbá a vagyonnyilatkozat-ellenőrzés kötelező elrendelésének előírását az érintett meghallgatása nélkül.

A szándékosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot készítő személy magatartása pönalizálásának (büntetés megállapítása) lehetőségét is meg kell vizsgálni. A Btk. jelenleg csak a hamis magánokirat felhasználását rendeli büntetni. A visszatartó erő növelése érdekében indokolt lehet önálló tényállás a szándékosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tevő személyekre vonatkozóan.

A más országokban már jól működő megoldások figyelembe vételével vizsgálni kell a jelen hazai jogi környezetben szinte lehetetlennek tűnő bizonyítás megkönnyítésének jogszabályi lehetőségét a kimutatható átlagnál lényegesen nagyobb, tisztázatlan eredetű vagyongyarapodásnál - olvasható a tervezetben.

A vagyonnyilatkozatokat gyakran kézírással töltik ki, és nincs egységes nyilvántartásuk. Az egységes informatikai rendszer lehetővé tenné a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolását, valamint azok több évre visszamenő egyszerű elérhetőségét és összehasonlítását. Ráadásul számítógépes program segítségével kiválasztott minta szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzése reális alternatíva, és visszatartó erőt is képvisel.

A választott tisztségviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére többféle független mechanizmus van külföldön. Magyarországon megfontolandó egy, az Országgyűlésnek felelős, ugyanakkor a választott tisztségviselőktől függetlenül működő testület létrehozása - áll a programban.

Jobban védenék a közérdekű bejelentőket

A Transparency International Magyarország szerint a közérdekű bejelentők védelme idehaza csak látszatmegoldás. Emiatt indokolt a jelenleg rendelkezésre álló védelmi és támogatási lehetőségek bővítése például a védelem személyi hatályának kiterjesztésével a hozzátartozókra, esetleg a közérdekű bejelentővel közös háztartásban élő személyekre. A bejelentővel szemben alkalmazott esetleges megtorlás nehezítésére a munkajogi, valamint a kapcsolódó ágazati szabályozást felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a bejelentővel szemben alkalmazott jogkövetkezmények és a bejelentés közötti okozati összefüggést, továbbá a szankciók jogosságát ne a közérdekű bejelentőnek, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlójának kelljen bizonyítania.

A közérdekű bejelentések elektronikus rendszerének üzembe állításától kezdődően 2014. október 30-ig 270 közérdekű bejelentés érkezett. A leggyakrabban megkeresett eljáró szervek: adóhatóság, különböző kormányhivatalok és polgármesteri hivatalok, a rendőrkapitányságok és a környezetvédelmi hatóságok. Tárgykör szerint jellemzőek a korrupciós jellegű ügyek, az adócsalóssal foglalkozó bejelentések, az adóhatóság eljárását kifogásolható beadványok, valamint a környezetvédelmi ügyek. A bejelentések kivizsgálása nyomán kiderült: a beadványok az esetek 40 százalékában megalapozottak.