Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén tavasszal az Igazságügyi Minisztérium kidolgozza a magáncsőd intézményére vonatkozó jogszabályokat. Már folynak az egyeztetések a frakciókkal is. A tervek szerint fizetési könnyítésről, pénzügyi csődgondnokságról lehet majd szó azoknál, akik nehéz helyzetbe kerültek, ugyanakkor készek az együttműködésre - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter a Magyar Nemzetnek adott hétvégi interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette, hogy tovább erősítenék a jelenleg is működő Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t, amelyen belül egy külön ingatlanalap megteremtését tervezik.
Ha megvalósul, a magáncsőd intézménye többéves tervezgetés után kel életre Magyarországon. A megvalósítás részletei egyelőre nem ismertek, de a múltbeli ötletekből sok minden összerakható.
A téma felvetése logikusnak tűnik, mivel évek óta általános véleménye, hogy a devizakölcsönök problémáinak megoldása után szükség lehet a magáncsőd intézményének bevezetésére. A családi csődgondnok közreműködése a fizetni akaró, de a szabályok útvesztőjében eligazodni képtelen személyeket, családokat menthetné meg az utcára kerüléstől.
Így gondolja az MNB
A nemteljesítő lakossági hitelek komplex rendezése a magáncsőd intézményének mielőbbi bevezetését igényli - fogalmaztak az MNB szakértői a 2013. novemberi stablilitási jelentésben, többedszer megismételve korábbi javaslatukat. A jegybank elképzelései szerint a magáncsőd alkalmazásasánál a jelzáloghiteles ügyfeleket 1-2 éves kilakoltatási moratórium illetné meg. Kielégítési hányad meghatározását csak a fedezetlen hiteleknél tartanák szükségesnek, a jelzálogfedezetű hiteleknél minimálisan a fedezet értékéig törleszteni kellene az adósnak, annak érdekében, hogy a jelzálog intézménye ne sérüljön. Amennyiben az ügyfél a magáncsőd eljárás feltételeit maradéktalanul teljesíti, akkor 3-5 év elteltével a fedezetlen követelések törlesztésétől megszabadul.
A jegybanki szakértők szerint a szabályozás szempontjából a kielégítési hányadok pontos mértéke az egész intézmény működőképességét nagyban befolyásolja. Túl magas kielégítési arányok megkövetelése esetén ugyanis az adósoknak csak minimális esélyük van belátható időn belül kikerülni a magáncsőd intézményéből és tiszta lappal indulni. Túl alacsony kielégítési hányadnál viszont ez a magáncsőd károsan hathat a hitelezői tevékenységre.
A magáncsőd (hivatalosan adósságrendezési eljárás) ügyében az MSZP 2009-ben törvényjavaslatot is készített, majd a kérdés a jelenlegi kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik kedvenc, eddig nem megvalósult témájává vált - elsősorban a családok védelme ürügyén. Az utóbbi években többször bejelentették, hogy az erről szóló javaslat néhány hónapon belül a parlament elé kerül.
Így tervezték hat éve
A 2009-es elképzelések szerint a magánszemély adósságrendezésére tízévente egyszer kerülhetne sor. Az eljárás során az adósnak el kell ismernie a hitelező követelését. Nem rendezheti így az adósságát az, aki szándékos bűncselekményt követett el - amíg annak következményei alól nem mentesült - illetve az sem, aki feketén dolgozik, vagy egyéni vállalkozóként feketén foglalkoztat embereket. Az eljárás kulcsszereplője a vagyongondnok, aki hatósági, illetve bírói felügyelet mellett végzi a munkáját.
Az első eljárástípusnál az adós és a hitelezők megállapodásra jutnak, ez lényegében a cégek csődeljárásának megfelelő jogi forma. Ha a hatóság - vagy a bíróság - befogadja az adós személy csődkérelmét, akkor onnantól fizetési moratórium illeti meg. Ha megállapodásra jutnak az adóssal, akkor a hitelezők választmánya ellenőrzi annak betartását. Ha nincs megállapodás, akkor megszűnik a moratórium.
Az adós választhat egy másik rendezési módot is. Ekkor nem kell megállapodnia a hitelezőivel, hanem a meglévő és a jövőben keletkező jövedelme, vagyona feletti rendelkezési jogot - öt évre - a vagyongondnokra ruházza át. (A mindennapi élet szokásos ügyleteit azonban az adós köthetné, például bevásárolhatna a családjának.) Ha minden zajlk, az ötéves időszak lejárta után az adós kérheti a fennmaradt tartozásának a törlését.
Ezzel számoltak másfél éve
Az NGM és a Bankszövetség olyan verzióról tárgyalt 2013-ban, ahol a magáncsődeljárás akkor indulna meg, ha a bankkal, egyéb szolgáltatóval kötött megállapodás nem jön létre vagy az adós a megállapodásban foglaltakat nem tudja teljesíteni. A magáncsődbe \"menekülő\" esetében az eljárás megindítása már nem függne a hitelező beleegyezésétől. Az eljárás keretében az adós vagyona, valamint jövedelme alapján pénzügyi törlesztési terv készülne, amely rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából származó összeget és a jövedelmet milyen arányban kell létfenntartásra, lakhatásra és az adósság csökkentésére fordítani. Ha az adós ezt a feltételrendszert nem teljesíti, kikerül az eljárás alól, ha viszont a több évig tartó szigorú procedúrát végigcsinálja, mentesül a fennmaradó adósságtól.
Az egyeztetéseken többféle probléma előjött, így péidául kik és milyen képzés után lehtenek pénzügyi biztosok, az eljárásba bekerül adósoknál hogyan lehet szürke jövedelmeket beszámolni a törlesztési tervbe, valamint a nemzetközi tapasztalatok alapján a magáncsőd nem alkalmas tömeges problémakezelésre..
Egy 2013. novemberi konferencián a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa minden korábbinál többet árult el az akkori tervekről - derült ki az azenpenzem.hu akkori beszámolójából. Eszerint a bajba került magánszemélyeknél a \"felszámoló\" szerepét a közjegyzők látnák el, de jelentős feladatokat kapnának a szociális hatóságok is. Annak, aki élni szeretne ezzel a lehetőséggel, bonyolult feltételeknek kell megfelelnie - mindezt akár több tízezer forintra rúgó illeték és adatszolgáltatási díj megfizetése után. Azok kérhetik a magáncsődöt, akiknek legalább ötmillió, maximum 30-40 millió forint vagyonuk és 2-50 millió forintos tartozásuk van. Feltétel még, hogy az adós legfeljebb tíz hitelezőnek tartozzon, darabonként legalább 200 ezer forinttal, amiből van legalább egy 400 ezer forint feletti 90 napon túli hátralék.
A kizáró okok között szerepel például a köztartozás, az adóstársak közötti per. Nem írtak volna viszont elő jövedelemi küszöböt. Az akkori elképzelések szerint megélhetési költségnek fejelnként a minimálnyugdíj másfélszeresét (42 750 forint) ismernék el, ehhez jön például a tartásdíjra vagy a lakhatásra fordított pénzt. Mindez egy négytagú családnál 220 ezer forintra jöhet összeg ki - csak efeletti jövedelemnél van esély a tartozások leépítésére. Fizetni az esedékes tartozások felét kell. Az adósságrendezési eljárásba kerülőkről pedig nyilvántartás készül. Emellett a folyamat elején a követelések \"begyűjtésére\" hirdetményt tesznek közzé. A családi vagyonfelügyelőnek (csvf) havonta el kell számolni, nagyobb kiadások pedig csak az előzetes engedélyével lehetségesek. A Bankszövetség akkori véleménye szerint az egész folyamat nagyon drága és munkaigényes, miközben a tanácsadói és segítői funkció keveredik. A részvevői kör meghatározása is egyszerre túl tág és túl szűk.
További megfontolandó érvek
A vitákban még jónéhány érv elhangzott a magáncsőd kapcsán:
- Az NGM visszatérő kifogása szerint ha sokan egyfajta adósmentésként fogják fel az intézményt, akkor tovább gyengülhet a fizetési fegyelem.
- A bankoknak nem hiányzik a nyakukba egy újabb, akár több tízmiliárdos veszteség intézményesítése akkor, amikor 2015 egészében nettó 731 milliárd forintot buknak az elszámolás (árfolyamrés semmissége, tisztességtelen kamat-, díjemelések miatti elszámolás, \"fair bankrendszerre\" való áttérés, forintosítás) keretében. Igaz, a másik oldalon javul a hitelportfólió.
| Becsült bruttó hatás | Becsült eredményhatás | |||
| Deviza alapú jelzáloghitelek | Egyéb hitelek és megszűnt szerződések | Összesen | ||
| Bankrendszer és fiókok | 694,9 | 88,7 | 783,6 | 608,4 |
| Teljes pénzügyi közvetítőrendszer | 785,7 | 156,3 | 942,0 | 731,4 |
| Forrás: MNB-számítás |
- Politikai kockázatot jelent, ha túl szigorú lesz a szabályozás és a magáncsődbe bekerülők a zord családi vagyonfelügyelőt azonosítják a kormánnyal.
