Az egyik megállapodás - közölte az MTI-vel Hende Csaba - az eredetileg 15 évvel ezelőtt megkötött magyar-szlovén-olasz megállapodás korszerűsítését jelenti, a másikat pedig Lettországgal, Litvániával és Nagy-Britanniával együtt kötötte most Magyarország arról, hogy segítik az EU keleti partnereinek a bekapcsolódását az unió biztonsági és védelmi politikájának körébe tartozó tevékenységekbe.
Az MLF (Multi-National Land Forces, \"többnemzeti szárazföldi kötelék\") nevű magyar-szlovén-olasz együttműködési megállapodás módosítása arról szól, hogy kiszélesítik a műveleti alkalmazás lehetőségeit: a kötelék ezentúl az ENSZ, az EU és a NATO műveleteibe egyaránt, területi korlátozás nélkül bevethető lesz, természetesen a részes államok teljes konszenzusa mellett.
A Keleti Partnerség Célalap elnevezésű technikai megállapodással, amelyet Hende Csaba a lett, a litván és a brit hivatali partnerével együtt írt alá, Magyarország csatlakozott azokhoz a donor országokhoz, amelyek elősegítik a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező keleti partnerek fokozott bevonását például kiképzési, illetve továbbképzési tevékenységekbe. Franciaország és Luxemburg is jelezte, hogy majd szándékában áll csatlakozni ehhez a megállapodáshoz - tette hozzá a magyar miniszter.
A védelmi miniszteri tanácskozáson áttekintették az ukrajnai és a közel-keleti biztonsági helyzetet - utóbbit az Iszlám Állam támasztotta fenyegetés vonatkozásában. Egyetértettek abban, hogy mindkettő igen súlyos válság, és komoly hatást gyakorol Európa biztonságára, amire az EU-nak reagálnia kell - mondta a magyar honvédelmi tárca irányítója.
Uniós forrásból az MTI úgy értesült, hogy az ülésre meghívott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár olyan értékelést adott az uniós minisztereknek az ukrajnai helyzetről, amely nagyban alátámasztja az orosz csapaterősítésekkel kapcsolatos aggodalmakat.
Az uniós ülésen elfogadták a hosszú távú védelmi együttműködésről szóló politikai keretet, valamint a kibernetikai védelmi politikai keretdokumentumot. Hende Csaba ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a tavaly decemberi EU-tanácskozás szlogenje az volt, hogy \"a védelem számít\" (\"defence matters\").
\"Az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy jó időben irányult a figyelem a katonai képességek kérdésére\" - jegyezte meg.
A miniszterek áttekintették az EU biztonsági és védelmi politikája keretében folyó katonai műveleteit. A magyar honvédelmi miniszter elmondta, hogy Magyarország ezek közül négy műveletben - Bosznia-Hercegovinában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában és Maliban - aktív szerepvállaló. Hende Csaba kiemelte, a hét végén tett balkáni látogatásán elismerő szavakkal méltatták a magyar katonák teljesítményét.
\"Ezek a missziók a Magyar Honvédség felkészültségét is nagy mértékben növelik\" - mondta. A miniszter egyúttal helyeselte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghosszabbította a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA uniós katonai művelet mandátumát. Ezzel összefüggésben idézte Christopher Petty amerikai tábornokot, a szarajevói központú NATO-misszió vezetőjét, aki szerint \"a felszín nyugodt, de a mélyben ott izzik a parázs, és mindenütt be van készítve a szárazgyújtós\".
Az EU-országok védelmi miniszterei a keddi brüsszeli tanácskozáson - az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) igazgató tanácsaként eljárva - áttekintették a következő évek EDA-munkatervét is. Tekintettel arra, hogy jövő január 15-én lejár az EDA jelenlegi vezérigazgatójának a megbízatása, döntöttek az utód kiválasztásának módjáról. Hende Csaba elmondta: az EDA-vezetők megválasztása során korábban előfordult, hogy csak egyetlen jelölt elfogadása vagy elutasítása volt lehetséges. Ez most - nem kis részben Magyarország erőfeszítéseinek köszönhetően - változni látszik, és több jelölt közül, átlátható eljárás keretében fogják kiválasztani a legalkalmasabbat.
