Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gyenge forint belátható időn belül növeli az állam és a Magyarországon működő cégek fenntartási költségeit - mondta Csaba László közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában.
Forintban bocsátunk ki kötvényeket, átlagosan 3-5 százalék hozammal. De ha csak 5 százalékot gyengül a forint egy évben és 5 százalékot még egy évben, majd 5 százalékot még egy évben, akkor az árfolyam elvitte a teljes hozamot és a nullán vagyunk. Egy kockázatos valutába, mint amilyen a forint, nem fognak fektetni, szemben a dollárral, a fonttal vagy éppen az euróval vagy a japán jennel - mutatott rá a közgazdász. A fizetőeszköz árfolyamát pedig nem mi választjuk - hangsúlyozta Csaba.
Ha pedig már majdnem a történelmi mélypontnál vagyunk, akkor itt rendkívüli gondok lehetnek a bizalommal, meg a gazdasággal, tehát azzal, hogy a külföldiek hogyan ítélik meg a magyar gazdasági kilátásokat és a magyar piac jövőjét. Ezen biztos, hogy el kellene gondolkodni - fűzte hozzá az egyetemi tanár.
Az alacsony inflációról a közgazdász aláhúzta, hogy a kormányzat enyhe túllövésben van, mert ha idén tovább csökkennek a lakossági rezsiköltségek és a társaságok rezsijét is csökkentik, az deflációba viheti az országot, a rezsicsökkentés-sorozat pedig kéményseprés után a szemétszállításnál és az energiaszolgáltatásnál is kényszerintézkedésekhez vezethet.
Az egyetemi tanár arról is szót ejtett, hogy Magyarország teljesítménye nemzetközi összevetésben nem lenyűgöző. Csaba elismerte, hogy a második negyedévben 3,9 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, ám hangsúlyozta, hogy ebben számos egyedi tényező játszott szerepet. Minket is leköröztek már az észtek és utolértek a lettek, ami történelmileg soha nem volt így. Ez azt mutatja, hogy nekünk is van egy teljesítményünk, de azért ez a teljesítmény nemzetközi egybevetésben nem annyira lenyűgöző - fogalmazott.
Persze a magyar gazdaságot igen érzékenyen érintette a 2008-as válság - tette hozzá a közgazdász. Nagyon alacsony szintről indulunk, tehát ha ez a növekedési ütem megmaradna az idei évben, az azt jelentené, hogy jövőre, tehát 2015-re a 2006-os szintet érjük el. Erre azt mondanám, hogy ha történelmi távlatba helyezzük, akkor 2006-tól 2015-ig egy elvesztegetett évtizedről van szó, ahogy Japánnak vagy más országnak a kapcsán ezt mondani szoktuk, tehát látni kell, hogy ez hosszabb távon nézve még nem olyan nagyon nagy eredmény.
Így Magyarország teljesítménye inkább csak ahhoz képest jó, hogy a többi uniós országé milyen gyenge - húzta alá Csaba László.
