A Magyar Köztársaság külföldi államokkal szembeni devizakövetelése tavaly év végén összesen 9 milliárd forint volt, az összeg egy év alatt alig 520 millió forinttal csökkent - ezek a legfrissebb adatok, amelyek a 2013-as zárszámadásból derülnek ki. A kormányközi hitelszerződések még bőven a rendszerváltás előtt köttettek.
Tartozik Magyarországnak Észak-Korea, Kuba, Albánia, Nicaragua, Nigéria és Szudán. Az országok egy része dollárelszámolású hitelt kapott, de a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (KNDK) és Kubának a \"jó öreg\" - ám ma már nemigen beárazható - transzferábilis rubel \"jutott\".
Az adós országok fizetési hajlandósága eltérő: az egyik végletet a KDNK jelenti, amely a hitelek törlesztését \"kapitalista humbugnak\" tekinti - nem csak magyar viszonylatban. Észak-Korea még 2008-ban kérte az akkori magyar kormánytól az adóssága eltörlését - ám a rendszerváltás óta erre eddig egyetlen kabinet sem volt hajlandó. Jogilag a kormány nem is kompetens az adósságok elengedésben - arról a parlamentnek kellene határoznia -, például a mostani zárszámadás keretében.
| Adós | 2012 végi állomány | 2013 végi állomány |
| Koreai NDK | 814,9 | 814,9 |
| Kuba | 4 208,6 | 4 251,7 |
| Albánia | 628,9 | 0,6 |
| Nicaragua | 215,4 | 182,3 |
| Nigéria | 770,0 | 796,8 |
| Szudán | 3 338,8 | 3 410,3 |
| Forrás: zárszámadás, kormány |
Nem is várható adósságelengedés, ez ugyanis elvi kérdés a mindenkori kormány számára - ebben konszenzus van. Amíg ugyanis Észak-Korea vagy Kuba nem fizet, addig Albánia és Nicaragua törleszti adósságait, még ha tavaly csak összesen 349 millió forint bevétele is volt e forrásból a költségvetésnek. Ez az összeg államháztartási nagyságrendben filléresnek számít, mégis talált pénz. Így az adósságelengedés nem volna korrekt azokkal az államokkal szemben, amelyek a törlesztés mellett döntöttek.
A zárszámadási beszámoló az is kiderül, hogy Albánia adósságrendezési megállapodás alapján történő, ütemterv szerinti törlesztése tavaly lezárult, míg Nicaragua a korábbi megállapodások szerint 2020-ig törleszti a 182,3 millió forintos (!) adósságát. A még meglévő kormányzati kinnlevőség a leginkább nem fizető országokkal szemben áll fenn, ennek nagy részét Kuba 4,2 milliárd forintos és Szudán 3,4 milliárd forintos adóssága teszi ki.
Ezek adósságoknak előbb-utóbb valószínűleg a leírás lesz a sorsuk, nemzetközi akciók keretében: az IMF, az OECD, és az Európai Unió nemzetközi programjaihoz csatlakozva a súlyosan eladósodott szegény országok adósságelengedési programjaiban lenullázhatja Budapest a kinnlévőségeit. Ez történt korábban az iraki magyar követelésekkel is - igaz, csak azt követően, hogy megbukott a Szaddam Husszein vezette rezsim és az újonnan választott kormányt a nemzetközi szervezetek adósságrendezésbe vonták be. Amíg viszont hasonló politikai fordulat nem várható az adós országokban, addig vélhetően ilyen nemzetközi adósságelengedési programok sem indulnak, így továbbra is marad a magyar állam követelése is ezen államokkal szemben.
