Ebben a TI azt kéri az MNB-től, hogy tárja fel: milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forinttal támogatja a pénzügyi szakemberek képzését. A szervezet arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel is a gigantikus pénzköltést megelőzően. Közben az ügyben az ellenzék is meg szeretné hallgatni az MNB elnökét, azonban Matolcsy György a költségvetési bizottság ülésének összehívását törvénytelennek tartja.
A magyar jegybanktörvény alapján az MNB-nek nem feladata a felsőoktatás, azon belül a gazdasági-pénzügyi képzés reformjának finanszírozása. Márpedig az MNB nemrégiben \"társadalmi felelősségvállalási célokra\" hivatkozva, a \"pénzügyi és közgazdasági képzést megújítandó\" öt, az elmúlt egy évben létrehozott alapítvány számára mintegy 160 milliárd forintot folyósított. Az alapítványok kistafírozásának összege meghaladja a teljes magyar felsőoktatásnak juttatott éves támogatást (137 milliárd forint). Ha a nagy értékű ingatlanvásárlásokat is ideszámoljuk, akkor a központi bank csaknem 200 milliárd forintot költ zömmel arra, hogy az \"idejét múlt neoliberális tanok\" helyett \"fordulatot\" hajtson végre a pénzügyi oktatásban\" - emlékeztet a TI közleménye.
Az MNB-nek a rá vonatkozó törvény értelmében a nemzeti valuta értékállóságának a megőrzése a célja, nem pedig a pénzügyi felsőoktatás megújítása - hangsúlyozta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. A szervezet megütközött a jegybank azon érvelésén, miszerint ezek az összegek nem minősülnek közpénznek. Kétségtelen, hogy a jegybank nyeresége nem a költségvetésből származik, hanem a monetáris hatóság által alkalmazott eszközök - kamatcsökkentés és gyenge forintárfolyam - révén alakult ki. Ettől még az MNB közintézmény, amelynek a magyar állam az egyedüli tulajdonosa. Az MNB közpénzt teremt, és azt forgatja. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése értelmében a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával\" továbbá a \"közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni - hangsúlyozza a Transparency International. A TI szerint az alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az \"árstabilitás elérését és fenntartását\", akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja.
További aggályokat vet fel, hogy a most kistafírozott alapítványok a vagyonukat - egyebek mellett - állampapírokba is fektethetik. Ha ez bekövetkezik, akkor az MNB - az alapítványokon keresztül - a költségvetés finanszírozójává válik. Márpedig az Európai Unió szabályai tiltják az állami költségvetés jegybankok általi hitelezését - áll a TI közleményében.
