A statisztikai hivatal olyan falvakat vizsgált, amelyek lakosságszáma a 2011-es népszámlálás idején nem érte el a 200 főt, valamint népességük legalább 30 százalékát elvesztették a legutóbbi két cenzus között. (Ha cikkben lévő linkekre kattint, szétnézhet az adott településen.)
Se vonat, se postahivatal, se bolt
A vizsgált településkör jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkedik el. Mivel az Alföldön nagyobb az átlagos településméret, itt csak egyetlen olyan település van, amelyet bevontak a statisztikusok az elemzésbe. Közös jellemzőjük, hogy szinte mindegyikük földrajzi és gazdasági szempontból periférikus helyzetben van - nem ritkán az ország- illetve a megyehatár közelében fekszenek -, a legtöbbjük zsákfalu.

Többségüket csak közúton lehet megközelíteni, azaz a tömegközlekedést csak a buszok jelentik - igaz, egy településen, Iborfián még buszmegálló sincs.
Két település kivételével csak mobil postai szolgáltatás állt a lakosság rendelkezésére. A lakosság életminőségét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vizsgált települések mindössze felében működött helyben kiskereskedelmi üzlet.
\"Felháborodva olvastam az aprófalvak eltűnéséről szóló cikküket.
Kérem Megyert azonnal vegyék ki a felsorolásból, mert nem hogy romlik az állapota és eltűnés fel rohanna, hanem egyre szebb és egyre fejlődik.
A cikk írójának trehánysága, hogy lakosságszám alapján ítél meg egy települést és nem járt utána.
Ezzel a cikkükkel több éves munkánkat kérdőjelezik meg.
- évi közel 4000 vendégéjszaka
- évi egy 5000-6000 főt vonzó 3 napos rendezvény
- 2012-ben Europa Nostra Díjra jelölt
- 2012- ben Falumegújítási Dij különdíja - Épített örökség megőrzése
- 2014 - ben Falumegújítási Dij regionális I. helyezettje.
- 2013 Europa Festival Awards 19. helyezettje a \"kis fesztiválok\"
kategóriájában (Sziget, Volt, Balaton Sound képviselhette hazánkat)\"

Vendéglátóhely a vizsgált körben mindössze 17 településen volt, összességében 27 egységet működtettek. Borgátán 6 üzletből 5 volt étterem és büfé, miután Sárvárhoz való közelsége, kiváló termálvize sok turistát vonz a településre. Háromhután összesen 3 vendéglátóhely üzemelt, 2 szintén az előző kategóriába tartozott. A fennmaradó településeken többnyire italüzletek működtek.
Fogynak és öregszenek
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 60 vizsgált település lakosságszáma összesen 4770 fő volt, ami az ország teljes lakosságának 0,05 százaléka, a 200 fő alatti települések lakosságszámának egytizede. A vizsgált települések lakosságszáma 1970 óta több mint felével csökkent. Az elvándorlási folyamat mértéke az 1990-es években lassult, de a népességvesztés mértéke már a két utolsó népszámlálás között volt a legnagyobb.
A hatvanas lista egyik szereplőjétől, Szentkatalin településtől mintegy 20 kilométere van Gyűrűfű. Ez a település az 1970-es évek elejére elvesztette teljes lakosságát. 1974-ben egyesítették Ibafával. Az 1990-es években azonban a település ökofaluként újjáéledt, és a 2011-es népszámlálás adatai szerint 33 lakos élt itt.
Az erőteljes népességfogyás mellett a népesség elöregedése is nagy problémát jelent. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján e településeken közel 3,5-szer annyi 60 éves vagy idősebb ember él, mint amennyi 15 éven aluli, míg 1970-ben még közel ugyanannyi gyermekkorú volt, mint időskorú.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok a háztartásszerkezeten is nyomot hagytak. Amellett, hogy ma már lényegesen kevesebb háztartás van ezeken a településeken, több mint 40 százalékukban egyedül élnek. A többgenerációs együttélési forma eltűnt, és a családok alig negyedében neveltek 15 éven aluli gyermeket.
Az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint az országban vagy a községekben. A lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik.
Alacsony jövedelmek, régi házak
Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony: az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem közel azonos a 200 fő alatti települések adatával, de a községi átlagtól mintegy 300 ezer, az országostól pedig több mint 600 ezer forinttal marad el.
A fogyó népességű településeket jellemző elvándorlás a lakásépítéseket is kedvezőtlenül befolyásolta. Emiatt a lakásállomány folyamatosan öregszik, és a lakosság számának csökkenésével egyre több az üresen álló épület.

Döntő többségük (az összes közel hattizede) a második világháború előtt épült, ami 8,5 százalékponttal több a 200 fő alatti településekre jellemzőnél. A települések közül Somogydöröcskén és Horváthertelenden a 65 évnél idősebb lakások aránya meghaladta a 90 százalékot, ezzel szemben Külsősárdon és Kaposgyarmaton 20 százalék alatt maradt. Az új építések hiánya miatt rendkívül alacsony (2,8 százalék) a 10 évnél fiatalabb lakások hányada, s az 1971 és 2000 között építettek aránya sem érte el a 10 százalékot.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 402 olyan település volt (az ország településeinek 13 százaléka), amelynek a lakosságszáma nem érte el a 200 főt. A fentebb említett tájakhoz tartozó megyék egyes tájegységein az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus. Baranya és Zala megye településeinek több mint 30 százaléka a nem éri el a 200 főt, a velük szomszédos Somogy, Vas, valamint Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10 százalékot meghaladó vagy azt közelítő a 200 főnél kisebb települések aránya.
