Csak a látszat javul - Mikor jön a kijózanodás?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Magyarország idén kijött a recesszióból, de nem került tartósan gyors és egészséges növekedést hozó pályára. Az idei élénkülés szinte csak átmeneti forrásokból - a tavalyi visszaesés okozta kedvező bázis, a 2012. évinél sokkal jobb időjárás eredményezte nagy mezőgazdasági termés, az EU-források lehívhatósága érdekében gyorsított állami beruházás, a fenntarthatatlan rezsicsökkentéssel élénkített fogyasztás - táplálkozik. Ez kitarthat a választásokig, de a környező országokhoz képest eddig lemaradást okozó kedvezőtlen üzleti, jogi és befektetési környezet fennmaradása a jövő év második felétől már újra fékezni fogja a magyar gazdaságot. A látszat javul, de a valós helyzet nem - olvasható az elemzésben.

A GKI szerint az idei 1 százalék körüli növekedés után 2014-re 1,3 százalékos gazdasági növekedés várható, az infláció az idei 1,8 százalék után is moderált marad 2014-ben, éves átlagban 2,1 százalékot várnak a kutatók. Az idei növekedést túlnyomó részt a mezőgazdaságnak és az időjárásnak köszönhető, ugyanis az agrárium és a költségvetési szektor nélkül nem nőne a GDP.

A bankrendszer megítélése átpolitizálódott, az semmilyen lényeges gazdasági funkcióját nem képes hatékonyan ellátni. A vállalati hitelállomány hosszú csökkenés után - nagyrészt az MNB növekedési hitelprogram első fázisának hatására - már csaknem elérte az egy évvel korábbit. A háztartások hitelállománya azonban tovább csökken.

A beruházások négyéves visszaesése megállt, a hajtóerőt az EU-támogatásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések - EU-szabályok miatti - felgyorsulása jelenti. A magánszektor beruházási aktivitása továbbra is erőtlen. Éves szinten a beruházások körülbelül 4 százalékkal emelkednek.

A legalább ötfős cégek és a költségvetési intézmények együttes létszáma 2013. I-III. negyedévben 0,1 százalékkal emelkedett, a közfoglalkoztatottak nélkül azonban 0,4 százalékkal, a versenyszférában 0,3 százalékkal csökkent. A közmunkások száma a tél folyamán - a szokásos csökkenéssel szemben, mesterségesen, a választásokig - tovább emelkedik, ami statisztikailag javítja a foglalkoztatottságot. A munkanélküliségi ráta 2013 átlagában 10,6 százalék, az év végén 10 százalék alatti lesz.

Még csökkenhet a kamat

A magyar kormány a diktált rezsicsökkentés keretében egyfelől államosította a világpiaci energia-árcsökkenést, másfelől túl is lépett rajta: az infláció októberben 0,9 százalékra, az első tíz hónap átlagában 1,9 százalékra, a korábban gondoltnál is jobban csökkent. 2013 átlagában 1,8 százalékos, az év végén - a második rezsicsökkentés hatására - 1 százalék alatti áremelkedés várható.

A Monetáris Tanács - az állam által mesterségesen lenyomott inflációra hivatkozva - kitart az alapkamat mérséklése mellett, így a november végi 3,2 százalékos alapkamat az év végéig 3 százalékra csökkenhet. Eközben a kedvező nemzetközi pénzügyi befektetői hangulat ellenére november végétől az euró 300 forint fölé került, a hozamgörbe meredeksége pedig tovább emelkedett, ami jelzi a kamatcsökkentés növekvő kockázatát.

Unortodox választási költségvetés

A 2013. évi költségvetési folyamatok a korábban gondoltnál kissé kedvezőbbek, ezért a GKI a korábbi 3 százalékos GDP-arányos ESA deficit prognózisát 2,8 százalékra módosítja; amit egy 2,5-3,2 százalékos sáv középértékének tekint. A sokszori évközi korrekció eredményeként végül 2012 után 2013-ban is sikerül 3 százalék alatt tartani a deficitet, de a hiány idén közel 1 százalékponttal emelkedik. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalékok alakulása dönti el. A GKI 2013 végére 79-80 százalék közötti adósságrátát vár.

A választási gazdaságpolitika nem jelent hagyományos választási költségvetést, az osztogatás terheit a kormányzat korábbi gyakorlatának megfelelően elsősorban az üzleti szférára igyekszik hárítani (adók, rezsicsökkentés). A kormány ugyanis mindenképpen el akarja kerülni, hogy újrainduljon a túlzottdeficit-eljárás. Erre utal az EU Magyarországra vonatkozó 2013. novemberi előrejelzése is, amely - miközben 2014-re pontosan a még tolerált 3 százalékos hiányt tartalmazza -, a szöveges kifejtésben többek között feltételezi (nyilván a kormány erre vonatkozó kijelentéseinek megfelelően), hogy nem lesz a devizahitelesekre vonatkozó újabb, komolyabb költségvetési tehervállalást igénylő csomag. Mivel a terhek költségvetési részvétel nélküli bankokra hárítása viszont - amint azt az európai intézmények már a végtörlesztés kapcsán rögzítették - ugyancsak elfogadhatatlan, drasztikus kormányzati \"devizahiteles-mentő\" akcióra aligha kerülhet sor. Erre utal a probléma igazságszolgáltatásra hárítása, ami időhúzásra is alkalmasnak látszik - olvasható az elemzésben.

Nyáron jön a kiigazítás

GKI 2014-re 2,9 százalékos GDP-arányos ESA-hiányt prognosztizál, de ehhez nagy valószínűséggel a jövő nyáron évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség. Az adósságráta már minimálisan mérséklődik.

Jövőre az agráriumon kívüli szektorok némi növekedése és a választási évből következően lazuló állami bérpolitika hatására a 2013. évinél kissé gyorsabb, 4-4,5 százalékos bruttó és azonos nettó béremelkedés várható, ami a reálkeresetek 2-2,3 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A közszférában 6-7 százalékra gyorsul a bérkiáramlás. A versenyszférában a béremelési kényszert fékezi az alacsony infláció, 3-3,5 százalékos emelkedést vár a GKI.

Az európai konjunktúra idén megkezdődött javulása és a belföldi kereslet - átmeneti, mesterséges és fenntarthatatlan - élénkítése hatására 2014 első felében folytatódhat a 2013 végi dinamika. A választási gazdaságpolitika következtében kialakult egyensúlyi feszültségek kezelése azonban a választások után elengedhetetlennek látszik, miközben a növekedés tartósítása elképzelhetetlen a kiszámíthatóság és a bankrendszer működőképességének helyreállítása, az üzleti beruházások dinamikus bővülése nélkül. Így 2014 második felében 1 százalék közelébe csökkenhet a GDP-növekedés, éves átlagban pedig 1,3 százalék várható.

A rezsicsökkentés és a nemzetközi inflációs környezet a következő hónapokban összességében továbbra is bőven 2 százalék alá, 1 százalék környékére szorítja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere, a diktált rezsicsökkentés fenntarthatatlansága fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt.

Az idén eddig 3,4 százalékos maginfláció is jelzi, hogy a piacidegen módszerekkel történő árlenyomás tartósan fenntarthatatlan, ezért a 2014 első hónapjaiban 1 százalék körüli áremelkedési ütem az év végére (a rendkívül alacsony bázis miatt is) 3,5 százalék körülire emelkedhet. Az év egészében 2,1 százalékos inflációt valószínűsít a GKI.

Kamatemelés is jön

A monetáris politika 2013-ban látványosan csökkentette a jegybanki alapkamatot. Tartósan és érezhetően 300 forint feletti euróárfolyam esetén azonban a kamatcsökkentés feltehetőleg leáll, sőt kamatemelés is lehetséges. Az amerikai pénzpolitika várható, bár bizonytalan időpontban bekövetkező szigorodása szintén a forint gyengüléséhez és - az ország megítélésétől is függően - feltehetőleg kamatemeléshez vezet. 2014 II. félévében kamatemelést fog indokolni az ismét felfelé menő infláció is, az év végére 3,5-4 százalék körüli alapkamat valószínű. Az alacsony kamattartalom miatt a befektetőknek olcsóvá vált az árfolyam-ingadozások elleni védelem, a forint gyengülésére irányuló spekuláció. A forint árfolyam-ingadozása ezért erősödhet - állítja a GKI.