BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Drámai eredményt hozott a felmérés: a magyarok fele szegény

A magyarok csaknem fele élt olyan háztartásban tavaly, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség valamilyen formája megmutatkozott - derül ki a Tárki tavalyi reprezentatív felmérésből, amelyben négyezer ember adatait összegezték.

2013. október 29. kedd, 18:17

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Sik Endre, a Tárki szociológusa az InfoRádiónak beszámolt arról, hogy a kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt \"jövedelemszegény\", 19 százaléka \"munkaszegény\", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.

Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.

A rendszerváltás óta nem volt ennyi szegény

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.

Inforádió
Inforádió

Ez is érdekelhet