Megdöbbentő adatok a minisztériumoknál - mutatjuk a számokat

Lassan letelik a 2010-14 közötti kormányzati ciklus, így érdemes megnézni, mi lett az olcsóbb és a jó állam mítoszából. A központi kormányzat létszáma jelentősen megnőtt, eközben a minisztériumoknál általában csökkent az alkalmazottak száma. A 2010-es zárszámadás és a 2014-es költségvetés létszámterveit összevetve kiderül, hogy a kormányváltáskor a központi kormányzatban és a háttérintézményeknél 300 ezer ember dolgozott, jövő májusban utódjának már 656 ezer embert ad át a mostani kormányzat. A növekedés jelentős részben abból adódik, hogy az iskolák, az orvosi rendelők, a kórházak orvosai és alkalmazottjai, valamint a tűzoltók kvázi kormányzati alkalmazottakká váltak a két ágazat államosításával. További mintegy 25 ezer fős növekedésért a okmányirodák kialakítása felelős - ez érhető tetten a közigazgatási tárca létszámának növekedésben.

A szigorú értelemben vett központi kormányzatnál azonban csökkenés tapasztalható, hisz a 2010-es 63,6 ezer fős létszámmal szemben 61,1 ezeren dolgoznak 2014-ben a minisztériumokban és hasonló státuszú intézményekben. A csökkenés szinte kizárólag az adóhivatalok és a vámhivatalok összevonása miatt keletkezett. Az igazságszolgáltatásnál - bíróságok, ügyészségek - érdemi létszámnövekedés következett be -  az elmúlt évtizedben komoly bíróhiány volt, emiatt az ügyek számos esetben késtek.

Ugyanakkor arányaiban jóval látványosabban nőtt a politikai intézmények létszáma. Az Országgyűlésnél 43 százalékkal vannak többen: a hivatali alkalmazottak száma 200 fővel nőtt és a 379 országgyűlési őr is munkába állt. Utóbbiak a korábbi őrezredtől, a rendőrség állományából kerültek át, azaz korábban is közalkalmazottak voltak.

Miniszterelnökség mint a kis gömböc

A Köztársasági Elnöki Hivatal még mindig a legkisebb intézmény, igaz, költségvetése már elérte a kétmilliárd forintot, míg az alkalmazottak száma 77 főre emelkedett, ami 57 százalékos növekedés a Sólyom László vezette elnökséghez képest. Mind a Országgyűlés, mind a Köztársasági Elnökség létszámboomja eltörpül azonban a Miniszterelnökség növekedése mellett.

A Miniszterelnöki Hivatal 20 éve folyamatosan bővül, előbb államtitkár vezette, majd az első Orbán-kormány idején már miniszter felügyelte. Ezt a struktúrát megtartották az MSZP-SZDSZ kormányok is, ám 2010-ben az Orbán-kabinet változtatott, mondván: egy minisztérium helyett kis hivatalnak kell segítenie a kormányfő munkáját. Ezt a tervet azonban nem valósították meg: a 93 fős kis Miniszterelnökség immár 324 főt foglakoztat, ami vetekszik egy minisztériumi létszámmal. Ráadásul a háttérintézményeket is ideszámítva a Miniszterelnökség 1500 állami alkalmazottnak folyósítja a fizetését. Idekerült a 621 fős Információs Hivatal (IH) is  s létszám 2012-ben volt ennyi a tavalyi zárszámadási törvény szerint, a friss adatokat a hírszerzőkről nem közlik.

Az Információs Hivatalról - az éberség jegyében - annyit még érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben 599 hivatalnok fürkészte az ellenséges és baráti államok titkait, vagyis a létszám szerény négy százalékkal nőtt. Az IH felügyelője, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár tavaly jelentett be komoly fejlesztéseket a hírszerzésnél, ami költségvetési támogatásukban meg is nyilvánult. Ugyanakkor még mindig az IH lehet a legkisebb nemzetbiztonsági cég, hiszen a 2012-es adatok szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot 817 katona erősítette, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal (BM) létszáma 1808 fő volt. A Miniszterelnökség háttérintézményeit bővíti még a 150 fős Külgazdasági Hivatal és a 133 fős Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Karcsúbb lett az agrárigazgatás

A Vidékfejlesztési tárca, de különösen a háttérintézmények látványos karcsúsításon estek át: egyes agrárügyek a kormányhivatalokhoz kerültek, miközben ettől függetlenül is csökkent a létszám. A nemzeti parkoknál az átszervezések miatt vannak kevesebben, de a vidékfejlesztési hivatalok is karcsúbbá váltak . A vízügy egyes hivatalai a BM-nél létrehozott Katasztrófavédelemhez kerültek.

Ennek megfelelően nőtt a BM hátérintézményeinél foglalkoztatott állami alkalmazottak száma, ugyanis több ezer önkormányzati tűzoltóból létrehozták az egységes katasztrófavédelmi szervezetet. Csökkent viszont a Honvédség létszáma: a korábbi 26 207 főnél 500-zal kevesebben dolgoznak a tárcánál annak ellenére, hogy az új honvédelmi vezetés rendkívül büszke az önkéntes tartalékos rendszerre. A minisztérium létszámát a HM nem közölte, ám a 2012-es zárszámadásból kiderül, hogy a tárcánál 496-an dolgoznak a 2010-es 500 főhöz képest. Eszerint a létszámcsökkenés nem a központi apparátusban, hanem a Honvédségnél követezett be.

A NGM berkein belül a legnagyobb átszervezést 2010-2012 között az APEH és a vámhatóságok összevonása hozta, így jött létre a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Míg 2010-ben 34,5 ezer ember dolgozott ezen a területen a ciklus végére 29,2 ezer főre csökkent az NGM-nél és a NAV-nál dolgozó alkalmazottak száma. Jelentősen nőtt viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium létszáma, a 2010-es 349 főről 624 főre, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a háttérintézményeknél dolgozók száma. Látványosan csökkent a két társadalombiztosítási alapot kezelő szervezet az Országos Nyugdíjbiztosítási főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma, igaz az itt dolgozó ügyintézők szinte kivétel nélkül a kormányhivatalokba kerültek, így a mérséklődés csak látszólagos.