Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei hetedik hónapban év/év alapon a bruttó bérek csupán 2,1 százalékkal kerültek feljebb, a nettó érték azonban 3,7 százalékkal nőtt. Az átlagos fogyasztói infláció azonban rekord alacsony szinteken jár, a hónapban csupán 1,8 százalék volt, így a hónapban is emelkedtek a reálbérek − derül ki a KSH adataiból. Így az idei első hét hónapban a a bruttó átlagkereset 3,2, a nettó 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Január−júliusban teljes munkaidőben átlagosan bruttó 228,4 ezer forintot lehetett keresni, az átlagos − családi kedvezmény nélküli − nettó kereset 149,6 ezer forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan bruttó 239,6 ezer, míg a közszférában − a nem közfoglalkoztatás keretében − foglalkoztatottak 220,7 ezret kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77,5 ezer forint volt.
A bruttó átlagkereset továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenységben a legmagasabb (484,4 ezer forint), ezt az információ és kommunikáció (431,3 ezer forint), valamint az energiaipar követi (389,0 ezer forint). A legkevesebbet pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145,1 ezer forint), az egészségügy (152,1 ezer forint) és a mezőgazdaság (165,8 ezer forint) dolgozói keresték.
Júliusban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a KSH által megfigyelt nonprofit szervezeteknél összesen 2,72 millióan álltak alkalmazásban, 0,6 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Csakhogy ezen belül a versenyszféra 1,83 milliós létszáma még mindig 0,2 százalékkal alacsonyabb, a teljes költségvetés 803 ezres adata pedig 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a közmunkalétszám a hónapban 148 ezer fő volt, jóval meghaladva a tavaly júliusi 106 ezret.
A kormány intézkedései pozitív hatással bírnak a vállalkozások számára is, hiszen a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseivel együtt elősegíti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás bővítését is. A munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, továbbá hozzájárulhat a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is. Mindez a kormány sikeres gazdaságpolitikáját mutatja, a reálkeresetek várható további emelkedése pedig a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez, amely a legfrissebb prognózisok szerint 2014-ben elérheti a 2,0 százalékot - véli az NGM.
