Lassan csökkenhetnek a kamatkiadások

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Idén 1237,2 milliárd forintot fordít a költségvetés az államadósság finanszírozására, a tavalyi 1202,3 milliárd forintnál szűk 35 milliárd forinttal többet. Az idei terv még változhat − keresztülhúzhatja például a IMF-hitel idő előtti törlesztése −, ám középtávon a kamatkiadások lassú csökkenésével lehet számolni, legalábbis erről szól a kormány konvergenciaprogramja. A program azzal kalkulál, hogy a GDP-arányos kamatkiadások az idei 4,1 százalékról 3,8 százalékra csökkennek − persze erre a 2014-re tervezett 1,9 százalékos növekedéshez szükség is lesz.

A folyamatos kamatcsökkentés is érezteti már hatását a kamatkiadásokon, hiszen az államadósság finanszírozásának egy részét a rövid lejáratú diszkont-kincstárjegyekkel oldja meg az adósságkezelő. Idén a kamatkiadások 10 százalékát teszi ki kincstárjegyek után fizetendő kamat. Ugyanakkor ez a hatás értelemszerűen jóval visszafogottabb a hosszú, 10-15 éves államkötvények esetében, vagyis a kamatkiadások nominális csökkentése még évekig eltart. Ennek ellenére a kamatkiadások vélhetően idén érik el történelmi csúcsukat, a 2014-es költségvetésben már a 2013-as terveknél kisebb számot tervezhet az NGM. A kamatkiadások csökkenése 2015−2016-ban tovább folytatódhat, ugyanakkor az akkori hiánycélok eléréséhez már komolyabb kiadáscsökkentésre is szükség lesz. Mégpedig a lényegesen alacsonyabb hiány csökkenő forrásbevonással − így elvileg tovább csökkenő hozamokkal − jár, vagyis a kamatkiadások lényeges csökkentése nem jövőre, hanem azt követő évekre várható − persze ha minden a tervek szerint alakul.

Nem ennyire optimista a költségvetési folyamatok elemzésére specializálódott Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB). A Haza és Haladás Alapítvány mellett működő elemzők a 2013-as költségvetés megjelenése utáni technikai kivetítésükben − a hozamgörbe alapján − azzal számolnak, hogy az államadósság szempontjából mérvadó hosszabb lejáratú hozamok már nem csökkenek, így a nettó kamatkiadások a GDP négy százalékán stabilizálódnak. A rövid távú kamatok 2014 elején érhetik el a 3 százalék körüli mélypontjukat − véli a KFIB.

A kormány várhatóan még az idén, de legkésőbb a jövő év elején − a választásokra időzítve − a még hátralévő IMF-hitelek előtörlesztésre készül, amit megtehet az állam, hiszen az ÁKK már gondoskodott az ehhez szükséges deviza- és forintforrások biztosításáról. Az IMF-előtörlesztés nem csökkenti, sőt növeli a kamatkiadásokat − ugyanis a relatíve olcsó IMF-hitelt a drágább piaci források váltják fel −, cserébe a magyar kormány politikai sikereket remél, amit kismértékben a választók, még kisebb mértékben a piac is akceptálhat.