Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára a múlt évben átlagosan 85 960 forint volt, a 2011-es 83 941 forint után − derül ki a KSH friss számításaiból. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként az 53−86 ezer forintos sávban szóródott 2012-ben. A statisztikusok létminimumon azt az összeget értik, ami biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény − a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő − szükségletek kielégítését. A fogyasztáson alapuló és abszolút küszöbnek megfelelő küszöbérték nem az egyetlen − és a gyakorlatban nem is a leginkább használt − mutató, mivel ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is.
A KSH által számított létminimum értéke 2012-ben 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben a 5,7 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-növekedéssel (2011-ben e két érték 6,6, illetve 3,9 százalék volt).
Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 86 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg két főnek már 150,4 ezer forintra van szüksége a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 249,3 ezer forint kellett az elfogadható színvonalú megélhetéshez. Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a két felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 53,0ezer forint is elegendő.
A számítási módszer egyik sajátossága, hogy az eredményekben - bizonyos tompítottsággal - megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli értékösszeg hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal javulása mellett pedig nő, hiszen a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. Ez az arány 2010 és 2011 között valamennyi háztartástípusban csökkent.
| 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | |
| Aktív korúak háztartása | ||||||
| 1 felnőtt | 66,3 | 71,7 | 75,0 | 78,7 | 83,9 | 86,0 |
| 1 felnőtt 1 gyermekkel | 109,3 | 118,4 | 123,8 | 129,9 | 138,5 | 141,8 |
| 1 felnőtt 2 gyermekkel | 142,5 | 154,2 | 161,3 | 169,3 | 180,5 | 184,8 |
| 2 aktív korú felnőtt | 116,0 | 25,5 | 131,3 | 137,8 | 146,9 | 150,4 |
| 2 felnőtt 1 gyermekkel | 159,1 | 172,2 | 180,1 | 189,0 | 201,5 | 206,3 |
| 2 felnőtt 2 gyermekkel | 192,2 | 208,0 | 217,6 | 228,3 | 243,4 | 249,3 |
| 2 felnőtt 3 gyermekkel | 218,7 | 236,7 | 247,6 | 259,8 | 277 | 283,7 |
| 2 felnőtt 4 gyermekkel | 245,2 | 265,4 | 277,6 | 291,3 | 310,6 | 318,1 |
| 3 aktív korú felnőtt | 165,7 | 179,3 | 187,6 | 196,8 | 209,9 | 214,9 |
| 3 felnőtt 1 gyermekkel | 208,8 | 226,0 | 236,3 | 248,0 | 264,4 | 270,8 |
| 3 felnőtt 2 gyermekkel | 241,9 | 261,8 | 273,8 | 287,4 | 306,4 | 313,8 |
| 3 felnőtt 3 gyermekkel | 268,4 | 290,5 | 303,8 | 318,9 | 340 | 348,1 |
| 3 felnőtt 4 gyermekkel | 294,9 | 319,2 | 333,9 | 350,4 | 373,5 | 382,5 |
| Nyugdíjas korúak háztartása | ||||||
| Egytagú | 59,6 | 64,6 | 67,5 | 70,9 | 75,5 | 77,4 |
| Kéttagú | 102,7 | 111,2 | 116,2 | 122 | 130,1 | 133,2 |
| Háromtagú | 145,8 | 157,8 | 165,1 | 173,2 | 184,7 | 189,1 |
| Forrás: KSH |
