Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Miután Magyarország alkotmányba foglalta a gmo-mentességet és a termőföld védelmét, továbbá épp most fogadta el a kontinens legszigorúbb korlátozásokat tartalmazó földforgalmi jogszabályát, kiemelt figyelemmel és igen hatékony érdekérvényesítésre képes agrárdiplomáciai aktivitással kell majd kísérnie a tárgyalásokat. Az ágazatban egyébként attól tartanak, hogy hasonlóan a WTO-tárgyalásokhoz, most is beáldozzák az európai főtárgyalók a mezőgazdaság érdekeit, hogy az ipari, technológiai szektorban több engedményt érhessenek el.
Bár a nagy amerikai cégek már lemondtak a gmo vetőmagok európai forgalmazásának erőteljes propagálásáról − legutóbb a Monsanto jelentette be, hogy a lakossági ellenállás miatt visszavágja európai marketingbüdzséjét −, azért még bőven van az áruk szabad áramlását akadályázó szabály mindkét fél esetében. Az EU az év elején léptette életbe az amerikai bioetanolra kiszabott védővámokat és továbbra is korlátozzák a hormonkezeléssel és az uniós gyakorlatnál sokkal szélesebb körben alkalmazott antibiotikumos kezeléssel előállított amerikai hústermékek importját is. De ezen túlmenően is van félnivalója az uniós agrárszektornak az újvilági versenytársaktól, mivel mind a sertés-, mind a baromfi-, mind a marhatenyésztés versenyképesebb a tengerentúlon az alacsonyabb termelési költségek, helyenként az extenzív állattartás, illetve a nagyobb munkatermelékenység miatt − mondta a Napi Gazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Becslése szerint ráadásul az amerikaiak további 30 millió hektárt tudnának még termelésbe vonni és az állattenyésztés intenzívebbé tételével még erősen növelhető lenne a kibocsátás volumene is.
Az USA keveset költ földtámogatásra
Raskó szerint további vitatéma lehet a két fél eltérő támogatáspolitikája: az uniós területalapú támogatások fixen járnak a termelőknek, ezzel szemben az USA-ban mindössze 3 milliárd dollárt különítenek el földalapú támogatásra, ami utólag és akkor jár, ha a farmer igazolni tudja, hogy a szabad piacon nem ért el jövedelmet. Amerika ráadásul az éves szinten mintegy 130 milliárd dollár értékű élelmiszerjegyes rendszeren keresztül inkább a fogyasztást támogatja, nem a termelőket. Az elmúlt években ugyan elcsitultak az USA részéről az uniós agrártámogatásokat a WTO-ban érő kritikák, mivel mostanra Amerika is erősen támogatja a saját mezőgazdaságát − igaz, annak mérhető haszna is van −, de azért a szabadkereskedelmi tárgyalások során ismét előjöhet a téma − mondta Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletágvezetője. Egyébként arra számít, hogy a tárgyalások erősen átpolitizáltak lesznek, mivel mind az EU vezető tagállamai, mind az USA esetében lesznek még mostanában választások.
Az agrár és élelmiszerszektor szempontjából egyébként nem érdeke a szabad kereskedelem az uniónak. Ha megnyílna a termények, így a gabonafélék, a napraforgó, a repce esetében az uniós piac az USA előtt, az erőteljesen befolyásolhatná a magyar terményárakat is − mondta lapunknak egy volt agrárdiplomata. Az uniós élelmiszeripar a tömegcikkek esetében aligha tudna jelentős piaci pozíciót szerezni Amerikában: a burgonya, a hagyma vagy a zöldségfélék nem bírják el a szállítási költségeket. A vezető uniós szállítók, cégek pedig már most is jelen vannak a tengerentúli boltokban − például francia, dán és holland sajttal, francia és olasz borral és pezsgővel.
A magyar cikkeknek jól jöhet az egyezmény
A kelet-európai termékek marginálisan jelennek meg az amerikai kiskereskedelemben. Ha a vámkedvezményekről egyezség lenne, a hagyományos magyar exportcikkek − téliszalámi, libamáj, fűszerpaprika, méz, minőségi borok − számára, már csak a korábbi ismertség miatt is, jó lehetőséget jelentene az egyezmény. A darabolt hízott liba, illetve szezonális jelleggel a pulyka kedvező réspiac lehetne. Egyéb termékek esetében, ahol uniós versenytársa is lenne a magyar árunak, kevéssé lenne esély piacot szerezni. Az uniós piacon elsősorban Nyugat-Európában jelenthetne gondot az amerikai élelmiszerek importja, itt, Kelet-Európában aligha lenne tömegesen fizetőképes kereslet rá − az azonban bizonyos, hogy a nyugati élelmiszeripar próbálna pótlólagos piacot találni a termékeinek, ami a hazai élelmiszeripar számára lehetne kihívás.
A 2014−2020-as támogatási ciklusban kizárt, hogy bármi is változzon az uniós támogatások rendszerében, még ha 2017-re, a tárgyalások tervezett lezárására lenne is valamiféle egyezség, de az elképzelhető, hogy az azt követő ciklusra, aminek a tervezése akkor kezdődik, kötelezettségvállalások születnek − mondta Raskó György.
