Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelentősen eltérő képet mutat a magyarországi energiaárak alakulásáról a KSH és az Eurostat adatközlése, az uniós statisztikai hivatal szerint 2011 és 2012 második féléve között év/év alapon 1,9 százalékkal csökkent az áram, illetve 8,6 százalékkal nőtt a gáz ára a lakossági szegmensben, a KSH fogyasztóiár-indexe szerint azonban 2011 és 2012 decembere között az áram 3,1, a gáz pedig 4,2 százalékkal lett drágább. A 2012. második félévi adatokat a magyar energiahivatal biztosította, egy rögzített módszertan alapján − közölte az Eurostat a Napi Gazdasággal. Az uniós szervezet szerint vélhetően módszertani eltérések állnak a merőben más eredmények mögött, az Eurostat azonban minden tagállam adatait ugyanazon eljárás szerint gyűjti be és dolgozza fel. A Magyar Energia Hivatal jogutódjaként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint ugyanakkor az Eurostat által közölt végfelhasználói árakat nem a hatósági díjak, hanem az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők adatszolgáltatása alapján határozták meg.
Az Eurostat módszertana szerint az adatok nem a teljes lakossági szegmensre vonatkoznak, illetve versenypiaci árakat is tartalmaznak. A MEKH szerint az adatszolgáltatás nem folyamatos, illetve az adatok sem elég részletesek, nem tartalmazzák külön a díjelemeket és azok változását, például a rendszerhasználati díjakat − a hatósági árak változását ezért az Eurostat által közölt adatok nem követik teljes mértékben (a lakossági áram árában például a rendszerhasználati díj 1,9 százalékos részaránnyal szerepel). A hivatal szerint ezt az anomáliát már korábban érzékelte, ezért is szerződött idén a finn VaasaETT céggel, amely − az osztrák E-Control felkérésére − 15 éve végez havonta ár-összehasonlító vizsgálatokat Európában, mind az áram, mind a gáz területén. A májusban kötött szerződés értelmében nyolc országgal, köztük Magyarországgal bővül a vizsgált országok köre, így novemberre már megfelelő módszertannal készült adatok állnak rendelkezésre.
| Áram | Gáz | |||
| euró | PPS | euró | PPS | |
| EU−27 | 19,7 | 19,7 | 7,2 | 7,2 |
| Eurózóna | 20,6 | 19,9 | 7,9 | 7,6 |
| Ausztria | 20,2 | 18,4 | 7,6 | 6,9 |
| Belgium | 22,2 | 19,7 | 7,3 | 6,5 |
| Bulgária | 9,6 | 21,2 | 5,6 | 12,3 |
| Ciprus* | 29,1 | 32,9 | n. a. | n. a. |
| Csehország | 15 | 21,2 | 6,6 | 9,3 |
| Dánia | 29,7 | 21,9 | 10,8 | 8 |
| Észtország | 11,2 | 15,9 | 5,2 | 7,3 |
| Finnország* | 15,6 | 12,7 | n. a. | n. a. |
| Franciaország | 14,5 | 13 | 6,8 | 6,1 |
| Görögország | 14,2 | 15,7 | 10,2 | 11,3 |
| Hollandia | 19 | 17,6 | 8,4 | 7,8 |
| Írország | 22,9 | 21,2 | 6,7 | 6,2 |
| Lengyelország | 15,3 | 25,9 | 5,8 | 9,7 |
| Lettország | 13,7 | 20,2 | 5,6 | 8,3 |
| Litvánia | 12,7 | 20,8 | 6,1 | 10 |
| Luxemburg | 17,1 | 14 | 5,9 | 4,9 |
| Magyarország | 15,6 | 25,5 | 6,3 | 10,4 |
| Málta* | 17 | 23,3 | n. a. | n. a. |
| Nagy-Britannia | 17,9 | 16,2 | 5,8 | 5,3 |
| Németország | 26,8 | 25,9 | 6,5 | 6,3 |
| Olaszország | 23 | 22,4 | 9,7 | 9,5 |
| Portugália | 20,6 | 25,7 | 8,5 | 10,6 |
| Románia | 10,8 | 21,6 | 2,7 | 5,5 |
| Spanyolország | 22,8 | 25 | 9,1 | 10 |
| Svédország | 20,8 | 15,5 | 12,7 | 9,4 |
| Szlovákia | 17,2 | 24,9 | 5,1 | 7,4 |
| Szlovénia | 15,4 | 18,7 | 7,3 | 8,8 |
| *Cipruson, Máltán és Finnországban nincs jelentős lakossági gázpiac, ezért nem is adnak áradatokat | ||||
| Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés, Eurostat |
