\"Ami a bizottságot illeti, tanulmányozzuk az alkotmány legutóbbi módosítását(...), és ha a tanács elnöke szóba akarja hozni ezt az ügyet, akkor ezt az ő dolga eldönteni, és nem a miénk\" - fogalmazott Bailly. A nap folyamán több európai parlamenti (EP-)képviselő, többek között Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, liberális frakcióvezető az EP plenáris ülésén, Strasbourgban azzal a kéréssel fordult a bizottság elnökéhez: vitassa meg a csúcson az unió állam- és kormányfőivel, hogy a magyar alaptörvény módosítása kapcsán életbe léptethető-e az unió alapszerződésének 7. cikke szerinti szankció.
Ez a cikk a tagállamok teljes egyetértésével lehetővé teszi, hogy egy tagországot megfosszanak szavazati jogától, vagyis teljesen kizárjanak az uniós döntéshozatalból. Ezt a büntetést az uniós zsargonban csak atombombaként említik.
Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás az MTI-nek rámutatott, hogy az Európai Parlamentnek ugyanúgy jogában áll kezdeményezni a hetes cikkely szerinti eljárást. \"Verhofstadt számára kényelmes az Európai Bizottságra mutogatni, de ha el akarja indítani az eljárást, győzze meg erről a parlamenti többséget\" - fogalmazott a forrás, aki szerint a liberális belga politikus ezt nyilván azért nem teszi meg, mert tudja, hogy a többség ezt nem támogatná.
Verhofstadt úgy vélekedett, hogy az alaptörvény módosításával az európai értékeket sértő előírásokat egyszerűen beemelték az alkotmányba. Gabriele Zimmer, az \"Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal\" elnevezésű EP-frakció elnöke - a német Baloldal pártjának képviselője - úgy vélekedett, hogy a magyar kormány politikája nem tartja tiszteletben sem az uniós alapjogi chartát, sem magát a jogállamiságot.
Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, ezzel szemben azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a \"vörös-fekete\" (szociáldemokrata-néppárti) nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A \"demokratikus aggódók\" akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta román szocialista miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot - hangsúlyozta Mölzer.
