Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a múlt héten a Heti Válasznak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: mivel a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 11-12 év, és az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget, \"lehetővé tennénk, hogy a következő hét évben bárki bármikor beléphessen\".
Az MTI-nek a tárca véleményét firtató kérdésére az NGM szerdán annyit válaszolt: \"a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja a felvetést\". Egy nappal korábban a Magyar Bankszövetség is azt jelezte: az árfolyamgáttal kapcsolatos változtatási javaslat esetén készen áll arra, hogy megvizsgálja annak költségeit, megvalósíthatóságát. A szövetség kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a bankszektor fontosnak tartja, hogy a hitel-visszafizetési problémákkal szembesülő ügyfeleknek szervezett és szabályozott módon segítséget tudjon nyújtani.
Korábban a Fidesz is helyeselte a PSZÁF felvetését az árfolyamgát meghosszabbításának lehetőségéről. Azzal ugyanis még több devizahiteles család szociális biztonsága erősödhetne - fogalmazott a múlt pénteken a kormánypárt kommunikációs igazgatója.
A PSZÁF összesítése szerint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások november 30-ig 90 530 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, az érintettek mintegy 23,3 százaléka lépett addig be az árfolyamgát konstrukcióba.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya november végén 839 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány valamivel több mint egynegyede (27,2 százaléka). Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő gyűjtőszámla-hitelesek eddig 3,279 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.
Az eredetileg tavaly év végén lejáró határidőt a jogalkotó meghosszabbította, így az árfolyamgát szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél.
Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).
