Az államtitkár szerint a kormány arra fog törekedni, hogy minden svájci számlát fel tudjanak deríteni, ami magyar ügyfélhez köthető, és a korábban adóoptimalizációs céllal kivitt pénzeket megadóztathassák. Svájc az államtitkár szerint már most is partner lenne, hogy a jövőben a jövedelmekre forrásadót vessünk ki, azonban a kormány azt is el akarja érni, hogy a vagyonra is vonatkozzon adó, vagyis a tőke ne kerüljön ki a közteherviselés alól. Rövid távon megoldásra nem lehet számítani, Lázár János azzal már elégedett lenne, ha 2015 elejétől életbe lépne a megállapodás - írta a portfolio.hu.
<banner> Az a nemzetközi nézet alakult ki Magyarországról az elmúlt évtizedekben, hogy a régióban itt hagyja el a legnagyobb tőke az országot, az illegális tevékenység kiugróan magas. A titkosszolgálati adatok is azt mutatják, hogy komoly vagyonkimentés zajlik az országban, az utóbbi években virágzott az üzlet, évente akár 1 milliárd euró is elhagyhatta az országot. A svájci számlákat illetően csak becsléseink vannak, azonban ha a Svájc által kötelezően Magyarországra utalt forrásadót megnézzük, akkor a mögöttes vagyon mértéke bankszámlákon nagyságrendileg 700 milliárd forint.<kapcs></kapcs>
</banner>
<banner>A kormány korábban is látta ezt a helyzetet, ezért hoztak 2010-ben olyan szabályozást, hogy megnyitják az adóamnesztia lehetőségét, 10 százalékos kedvező adókulcs mellett ki lehet fehéríteni a külföldi pénzeket, és az adóhatóság nem kérdezett semmit. Azt gondoljuk, hogy ez egy fair időszak volt, a két év elegendő ahhoz, hogy az érintett csoportok dönthessenek a vagyonuk felől. Az akció viszont 2012 végén megszűnt, és most sokkal szigorúbb intézkedésekre lehet számítani. Ennek része a svájci bankszámlák felfedésének kormányzati szándéka - mondta el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.</banner>
<banner>A magyar kormány elsődleges célja, hogy Svájc területén minden fellelhető adat és információ nyilvánossá váljon, ami magyar ügyfelekhez köthető. Nem az a cél, hogy a legálisan kivitt pénzeket kezdjük el vizsgálni, hanem azokat a nagyobb összegeket, amelyek adóoptimalizációs céllal hagyták el az országot. Ezek jellemzően legális tevékenységből származtak, viszont azért hagyták el az országot, hogy ne kelljen az itteni szabályok szerint adózni.</banner>
<banner>Az amerikaiak tudták eddig egyedüliként ezt a transzparenciát megvalósítani, Európában viszont inkább a kétoldalú egyezmények valósultak meg, amelyekben az adóamnesztia is megjelent. A német megállapodás éppen ezért bukott meg az ellenzék vétója miatt, hiszen nem mentek bele, hogy egyes ügyfelek adófizetésért cserébe névtelenségben maradjon. Sőt előfordult, hogy a németek illegális adatokat vásároltak meg privát banki ügyfelekről.</banner>
<banner>Nem számítunk arra, hogy a következő 12 hónapban érdemi bevételei lesznek a magyar költségvetésnek, viszont azt mindenképpen tudjuk, hogy van relevanciája ennek a folyamatnak középtávon. Már elégedettek lennénk azzal, ha 2015. január elsejétől a kétoldalú megállapodás érvénybe lépne. Svájc jelenleg is partner lenne abban, hogy a jövőben, például 2014-től adó vonatkozzon a jövedelmekre, hozamokra (forrásadóként). Azonban a magyar kormány célja, hogy a korábban kivitt tőkére és hozamokra is ki tudjon vetni adót, a tárgyalásoknak éppen ez lesz az egyik kulcspontja - tette hozzá Lázár János a portfolio.hu szerint.<kapcs></kapcs>
</banner>
<banner>Az utóbbi évtizedekben többször is szigorodtak a külföldi számlák anonimitására vonatkozó szabályok, jelenleg viszont az a legnagyobb baj, hogy sem a PSZÁF, sem az MNB, sem a kormány nem rendelkezik pontos információkra arra vonatkozóan, hogy milyen csatornákon keresztül hagyja el a vagyon hazánkat. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a múltra vonatkozóan nagyon nehéz lesz az évekkel ezelőtti számlákat felderíteni, hiszen a magyar szabályok szerint az adóelkerülés 5 éven belül elévül. Lázár János szerint a magyar jogszabályi környezetnek is szigorodnia kell egészen biztosan, nem zártható ki semmi sem, például az is lehet, hogy a külföldi számlákat kötelezően be kell majd jelenteni.
</banner>
