Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A bíróság három kérdésben várja a gyorsított döntést. Az első kérdés arra irányul, hogy az egyedi szerződésektől független átváltási árfolyamokat meghatározó szerződéses kikötések a \"szerződés elsődleges tárgyának meghatározása\" fogalma alá vonhatók-e. E kérdésben a bíróság vélhetően visszautalja a döntést, tekintve hogy abban a nemzeti joganyag és a konkrét egyedi szerződés irányadó. A legfőbb ügyész a perben kifejtett állásfoglalásában jelezte, költségnek nem pusztán a tőke- és kamattartozás számít, hanem minden olyan teher, amely a szerződésből következően a feleket terheli.
A második kérdés a szerződés közérthetőségét veszi górcső alá, vagyis hogy milyen kritériumok alapján kell elbírálni azt. Itt irányadó lehet, hogy a Kúria Polgári Kollégiumának véleménye elismeri, pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésekben elkerülhetetlen olyan fogalmak, szakkifejezések, matematikai formulák használata, amelyek az \"átlagfogyasztó\" számára nem feltétlenül ismertek. A Kúria által idézett uniós irányelv is megáll azon a ponton, amikor a világosság és érthetőség követelményét a szerződés szövegével kapcsolatban idézi.
A harmadik kérdésben szinte bizonyosan borítékolható a válasz: az EB ugyanis egy spanyol ügyben eljárva már kimondta, a bíróságnak nincs joga arra, hogy a szerződéses feltételek tisztességtelenségének kimondásán túl megváltoztassa az adott szerződést − magyarul nem \"javíthat\" bele. A Szegedi Ítélőtábla jogerős döntésében ugyanakkor épp ezt tette, amikor az árfolyamrés elszámolásának módját tisztességtelennek kimondva meghatározta, hogy a hiteltörlesztéskor is a devizavételi árfolyamot kell alkalmazni.
Az ügy előzményeiről ide kattintva olvashat.
