Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglepetésre tovább csökkent decemberben az infláció, de az így is a legmagasabb Európában, nem véletlenül. A kibontakozó matolcsysta finanszírozási modellnek ugyanis alapfeltétele a magas infláció, ezért − bár a gazdasági alaptrendből süllyedő árak következnek − a kormányzati intézkedések a jövőben is lassíthatják a jegybanki cél elérését.
A hazai megtakarításokért folyó versenyben az állam a megtakarítások becsatornázását inflációnövelő fiskális politikával éri el. Egyfelől elinflálja a költségvetés megnövekedett kamatterheit, többek között ezért nálunk a legmagasabb európai összehasonlításban a forgalmi adókulcs. Másfelől a felpörgetett infláció arra is szolgál, hogy a megtakarítók államkötvény-vásárlásokon keresztül legyenek képesek reálhozamot elérni (alacsony kockázat mellett).
Magyarországon a reálkamat-környezet valamivel nulla fölött van, hiszen 6 százalék alatti nominális kamatok mellett 5 százalékos az infláció. Európában ugyanakkor szinte mindenhol negatív reálkamatokkal találkozunk, így a hazai megtakarítóknak − árfolyamkockázattal is számolva − nem éri meg az országból kivinni például az szja-csökkentésen keletkezett pluszjövedelmüket. Ráadásul a kedvező reálhozam-környezet a kockázatok ellenére vonzotta a tőkét külföldről is, ami alapfeltétele a forinthozamok stabilizációjának.
A kormány másik hosszú távú célja a versenyképesség szempontjából fontos reálárfolyam infláción keresztüli befolyásolása. A visszafogott belső felhasználás mellett ugyanis a külpiacra termelő vállalatoknak kedvező gyengébb árfolyam óriási többletet képes előidézni a folyó fizetési mérlegben, aminek köszönhetően tetemes devizatartalék halmozódik fel az országban.
Ilyen értelemben a magyar gazdaságpolitika a merkantilista modellhez szükséges hozzávalók mindegyikét ügyesen összefőzte: a lakossági fogyasztás befagyasztását, a felpörgő inflációt, a nyomott béreket és a piacon megújuló devizaigény fokozatos leépítését, hogy az adósság devizakitettségének csökkenésével beinduljon akár egy \"csúszó leértékelés\".
A szerző a Napi Gazdaság munkatársa
