Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyének munkanélkülivé válásának valószínűségét, azaz munkaerő-piaci pozícióját legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja: az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a munkanélküliséget. Eltekintve a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő befejezett általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők csoportjától, a legalacsonyabb (legfeljebb általános iskolai) és a legmagasabb (felsőfokú) iskolai végzettségűek között a munkanélküliség által érintettek arányában mintegy két és félszeres a különbség. Az előbbi csoportba tartozók 43,8, az utóbbiba tartozók 17,1 százaléka volt már legalább egy alkalommal munkanélküli 2012 I. negyedévében - derül ki a KSH frissen publikált elemzéséből.
Érdemes az analízis eredményeit a kormányzatnak az utóbbi hetekben a felsőoktatás átalakítása kapcsán felhozott érvrendszerével összevetni. A KSH kongruencia-vizsgálata korábban arra jutott, hogy a magasabb végzettség biztosabb állást jelent. Az iskolázottsági szint emelkedésével a foglalkoztatottsági szint is javult, 2010-ben például a felsőfokú végzettségű 45−54 évesek körében már meghaladta a 90 százalékot (Napi Gazdaság, 2012. november 16.) Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) pedig korábban olyan következtetéseket publikált, miszerint Magyarországon a diplomások 2012-ben kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozókhoz, illetve az országos átlaghoz képest (Napi Gazdaság, 2012. augusztus 17.).
| Legmagasabb iskolai végzettség | Egyszer | Többször | Jelenleg is az | Összesen |
| Nők | ||||
| Nyolc általánosnál alacsonyabb | 2,7 | 9,2 | 29,2 | 41,1 |
| Nyolc általános | 11,3 | 10,2 | 17,8 | 39,3 |
| Szakiskola vagy szakmunkásképző | 14,9 | 10,6 | 13,0 | 38,5 |
| Gimnázium | 10,0 | 4,3 | 6,8 | 21,1 |
| Szakközépiskola | 12,6 | 6,2 | 8,4 | 27,2 |
| Felsőfok | 10,1 | 2,8 | 4,7 | 17,6 |
| Mindösszesen | 11,7 | 6,8 | 10,3 | 28,8 |
| Férfiak | ||||
| Nyolc általánosnál alacsonyabb | 5,3 | 9,1 | 36,5 | 50,9 |
| Nyolc általános | 9,7 | 13,7 | 26,2 | 49,7 |
| Szakiskola vagy szakmunkásképző | 14,5 | 11,6 | 13,9 | 40,0 |
| Gimnázium | 6,3 | 4,0 | 7,2 | 17,5 |
| Szakközépiskola | 12,6 | 6,1 | 8,5 | 27,2 |
| Felsőfok | 9,1 | 2,5 | 4,7 | 16,3 |
| Mindösszesen | 11,6 | 8,4 | 12,6 | 32,7 |
| Forrás: KSH |
Egyre többen élik meg az állástalanságot
A KSH friss elemzése szerint azok aránya, akik a munkanélküliség által érintettek (vagyis akik korábban már voltak munkanélküliek vagy a megkérdezés időszakában annak minősültek) 2007-ben a 19-64 évesek 28,7 százalékát jelentette, 2010-ben arányuk 29,8 százalékra, 2012 I. negyedévére pedig 30,7 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a munkanélküliség kivédését segítő eszközrendszer elfogadottsága.
A legfeljebb az általános iskola nyolcadik osztályát (vagy még azt sem) végzettek körében folyamatosan és jelentős mértékben nőtt azok aránya, akik több alkalommal voltak munkanélküliek, illetve azoké, akik jelenleg is azok. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek körében a munkanélküliség által érintettek aránya 39,5 százalék. A szakközépiskolát végzettek valamivel több mint 27 százaléka volt már munkanélküli. A gimnáziumi végzettségűek között viszonylag nagy számban vannak a felsőfokú tanulmányokat folytató és munkaerő-piaci tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok.
A munkanélküliség területi különbségeit markánsan tükrözi az állástalanság által érintettek aránya. A Budapesten, Pest megyében, illetve Győr-Moson-Sopronban élő 19-64 évesek több mint 72 százaléka még soha nem volt munkanélküli. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben 51,5, Nógrádban 52,2, Borsod-Abaúj-Zemplénben csak 52,4 százalék ez az arány. E megyékben jelentős azok aránya, akik már többször voltak munkanélküliek, beleértve a jelenleg is állás nélkül lévőket.
MI a sikeres munkakeresés titka?
Az informális háló erősségét jól jelzi, hogy az állástalanok 46 százaléka ismerősei, rokonai, barátai segítségével talált munkát. További 24,6 százalék maga keresett meg munkáltatókat, 8,6 százalékuk a munkaügyi szervezeten keresztül, míg 8,4 százalék hirdetés révén helyezkedett el újra. Az iskolai végzettségi skála két szélén a leggyengébb a rokoni, baráti kapcsolat szerepe az elhelyezkedésnél, de míg az alacsony végzettségűeknél ezt a munkaügyi szolgáltatás intenzívebb igénybevétele pótolja, a diplomásoknál az egyéni kezdeményezésnek (hirdetés és közvetlen kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal) nagyobb a súlya.
Az ismerősi, baráti segítséggel történő sikeres elhelyezkedés aránya a kedvezőbb helyzetű területeken (Budapesten, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest megyékben) magasabb. A munkaügyi szervezet szerepe a nagyarányú munkanélküliség jellemezte területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) a legintenzívebb, de a KSH szerint feltételezhető, hogy nem a piaci szervezetekhez történő sikeres kiközvetítés, hanem a támogatott foglalkozási lehetőségek vannak túlsúlyban.
