Itt van Brüsszel prognózisa Magyarországról!

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A GDP az idei 1,2 százalékos csökkenés után 2013-ban 0,3, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal növekedhet az Európai Bizottság friss prognózisa szerint. A növekedés alapvetően az exportnak, azon belül is az autóiparnak lesz köszönhető. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,5 százalék lehet, de jövőre sem éri el a 3 százalékos küszöböt - 2,9 százalék az előrejelzés - , ám 2014-ben már 3,5 százalékra számít a testület. Az inflációt a magas élelmiszerárak és a kormányzati adóintézkedések tartják az MNB-cél felett. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az előrejelzésre reagálva közölte, a kormány nem ért egyet a 2014-es hiányprognózissal.

Indoklásul közölte: a brüsszeli testület megállapítását olyan tételekre alapozza, amelyek nem helytállóak, a kabinet szerint ugyanis a bankadó és a tranzakciós illeték nem veti majd vissza a bankszektor hitelezési tevékenységét.

A legutóbbi, tavaszi előrejelzésben az Európai Bizottság Magyarország számára 2012-re 0,3 százalékos gazdasági visszaesést és a GDP 2,5 százalékának megfelelő államháztartási hiányt, jövőre pedig a GDP egy százalékos bővülését és 2,9 százalékos hiányt jósolt. Ez azt jelenti, hogy az idén a korábbinál nagyobb recesszióra, jövőre pedig kisebb növekedésre számít, a deficitprognózis azonban nem változott. Rossz hír viszont, hogy a 2014-es hiány-előrejelzés újra 3 százalék feletti deficittel számol.

Mi lesz a túlzottdeficit-eljárással?

Az idei és jövő évi hiányprognózis jelentette jó hír ellenére korai lenne előre örülni a túlzottdeficit-eljárásból történő gyors kikerülésnek. Egyfelől erről majd jövő tavasszal ad részletesebb értékelést a Pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) és alakít ki júniusban hivatalos álláspontot a Bizottság. Ekkor már elérhetőek lesznek részletek az idei év államháztartási folyamatairól, amelyekről eddig egyelőre inkább csak elméleti vitát folytatott Budapesttel Brüsszel. Másfelől a folyamatok alakulásából pontosabb kép fog kirajzolódni a 2013-as és a 2014-es költségvetés állapotáról, és mivel a Bizottság most azt jelezte, hogy 2014-ben nem fog sikerülni a hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartani, a nyáron valószínűleg kérhetnek még pótlólagos intézkedéseket az eljárás megszüntetéséért cserébe. Összességében tehát árnyalja a mai pozitív bejelentést, hogy a magyar kormány időt nyert, de a csatát teljes egészében még nem nyerte meg. Rossz esetben pedig fél év múlva ismét szükség lehet a költségvetés kiigazítására.

Ezért nőhet jövőre a deficit

A hiány 2014-es növekedését a pedagógus-béremelés és az emelkedő kamatkiadások miatt prognosztizálja a Bizottság. Az előrejelzés számításba veszi az MNB 2013-as, a GDP közel fél százalékát kitevő veszteségét is, amit 2014-ben kell kompenzálnia az államnak. (A jegybank az idei 80 milliárd forint veszteségterv után 2013-ra 262 milliárdos mínuszt vár a szeptemberi prognózisa alapján, a kamatkiadások miatt. Ez viszont inkább a GDP közel 1 százalékának felel meg.) Ezeket a negatív hatásokat csak részben ellensúlyozzák a gazdasági növekedésből és a strukturális reformokból eredő pozitívumok.

Az alapforgatókönyv megvalósulását ugyanakkor jelentős bizonytalanságok övezik. Az önkrományzati adósságállomány féken tartása (az állam által átvállalt feladatokon keresztül), a gazdaság kifehérítése és a strukturális reformok javíthatják az egyenleget. A lakossági államkötvények hozamemelkedése viszont ezzel ellentétesen hat, ahogyan az is, ha az Európai Bíróság elmeszeli a 2010-ben bevezetett telekomadót. Az MNB 2013-as vesztesége is további kockázatot jelent.

Az államadósság idei csökkenése - GDP-arányosan 79 százalék alá - nagyrészt a forint erősödésének köszönhető, de Brüsszel prognózisa szerint az apadás jövőre és 2014-ben folytatódik majd, ha kisebb ütemben is.

A magyar kormány közelmúltban módosított prognózisa idén és jövőre is 2,7 százalékos hiányt vetített előre. Az idei hiánycél nagy valószínűséggel teljesíthető, ugyanis a kormány már döntött 133 milliárd forintos kiadáscsökkentésről és bevételnövelésről, ezen túl még a kabinet rendelkezésre áll az általános tartalék fel nem használt 35 milliárdos és az Országvédelmi Alap 170 milliárdos tartaléka, amely a GDP 0,6 százalékára rúgó mozgásteret jelent. A jövő évi hiánycél elérése érdekében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben két lépcsőben összesen 700 milliárdos megszorítást jelentette be.

A brüsszeli prognózis e csomagok kapcsán megjegyzi: ezek növekedésre gyakorolt hatásai rövid távon korlátozottak, de idővel jelentősen nőhetnek.