Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar közlekedésdiplomácia egyik fő célja, hogy az Ázsiából a Balkán és Délkelet-Európa felé irányuló áruforgalom záhonyi átrakással valósuljon meg - mondta Schváb Zoltán, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián. Hozzátette: 2013-2014-től jó esély van a záhonyi forgalom jelentős növelésére, amivel Magyarország újra visszakerülhet a vasúti áruszállítás térképére. Ezt szolgálja az a kínai vasúti korridor kiépítésére irányuló törekvés, amelyben Magyarország mellett Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán és Kína működik együtt. Hasonlóan fontosak Magyarország számára az észak-déli (Lengyelország-Adria) vasúti kapcsolatok - itt a GySEV uniós forrásból komoly fejlesztést hajt végre - valamint a Közép-Európát Délkelet-Európával összekötő Orient korridor. (Az Orient közlekedési folyosó Prágából Bécsen/Pozsonyon, Budapesten, Bukaresten át Constantába, illetve Vidinen és Szófián át Athénba vezet.)
A távol-keleti irány erősítésére már csak azért is szükség van, mert az EU és a volt Szovjetunió közötti határon átmenő kelet-nyugati forgalom 49 százaléka Lengyelországon, 21 százaléka Szlovákián, 25 százaléka pedig Magyarországon keresztül zajlik, ám hazánk részaránya csökkenőben van, szemben Szlovákia emelkedő súlyával - derült ki Rónai Péter, MÁV Zrt. igazgatójának előadásából. A szakember szerint Kína viszonylatában a vasút vízi szállítással szembeni versenyképességét javítja, hogy az ázsiai országban az iparosítás egyre nyugatabbra - a tengeri kikötőktől távolabbra - tolódik. Mindemellett nő az áruérték is, ami kulcstényezővé teszi az áruszállítás idejét is, hiszen nem mindegy, hogy a befektetett tőke mennyi ideig van áruban. Jelenleg a Bécs-Sanghaj útvonal bejárása vízi úton 45, vasúton 15 napot vesz igénybe.
