A 2013−2020-as időszakban évente akár 30-40 milliárd forint többletbevételhez is juthat a magyar költségvetés a széndioxid-kvótákból − mondta el Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján. A REKK becslése szerint az évtized végéig összességében hozzávetőleg 266−355 milliárd forint bevétel keletkezhet ilyen forrásból (290 forintos euró-, 7 eurós EUA/EUAA-kvóta és 4 eurós ESD-árfolyamot feltételezve).
Ha a kibocsátáscsökkentési célszámot az EU 20-ról 30 százalékra emelné, akkor magas, 30 eurós kvótaárfolyamot feltételezve akár évi 150 milliárd forint bevétel is származhatna a magyar költségvetés számára. Utóbbira azonban a szénbarát lengyel állásponttal való szolidaritásunk miatt nincs nagy esély, ahogyan a kiotói jegyzőkönyv alapján keletkezett kibocsátási jogból eredő, még nem értékesített, \"benn ragadt\" AAU-egységek piacra vitelére sincs már reális kilátás a fennmaradó 3 hónapban Kaderják szerint.
A jövőre induló időszakban az előző (2008−2012) szakasszal szemben fokozatosan csökken majd az ingyenes kiosztás aránya. (A jelenlegi periódusban keletkezett egységeket döntően ingyen adták át a vállalatoknak, azok aztán a piacon értékesítették.) Az új rendszerben a kvóták felét központi aukciók keretében árverezik majd el; a tagállamok közötti kiosztást 88 százalékban a múltbeli emisszió alapján hajtják végre, a kvóták 10 százalékát a kevésbé fejlett országok között osztják el (Magyarország is idetartozik), 2 százalékot pedig a túlteljesítők kapnak meg. Magyarországon az ingyenesen kiosztható EUA-mennyiségből a kibocsátás alapján 48 százalékban a villamosenergia-szektor, 17 százalékban a távhő- és kapcsolt termelők, 27 százalékban az úgynevezett szénszivárgásnak kitett ágazatok, 8 százalékban pedig az ennek nem kitett ágazatok részesülnek majd.
Az ETS-ből kimaradó szektorok kibocsátását csökkenteni hivatott ESD tagországi szintű célszáma szerint Magyarország 2005-höz képest 10 százalékkal még növelheti is emisszióját 2020-ig − a lehetséges és a tényleges növekmény közötti különbséget pedig a kormány értékesítheti.
