Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
A Majna-Duna csatorna évről évre növekedő szállodahajó-forgalmából Budapest egyre kevésbé profitálhat, ha megtiltja a kikötést, ahogy ezt az I. kerület megtette. Blázsovits Lívia sajtóreferens a Napi Gazdaságnak elmondta, a Budavári Önkormányzat valóban nem járult hozzá egyes szelvényeknél ahhoz, hogy a közforgalmú kikötőhöz kapcsolódó közterületeken az úszó szállodák továbbra is kikössenek.
Ugyanakkor a fővárosnak újra kellene gondolnia, milyen gazdasági potenciál rejlik a több tíz kilométeres \"partfal\" kihasználtságában. Ugyanis piaci szereplők szerint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakemberei hiába tették le a szakasz használatában érdekelt hatóságok és a fővárosi önkormányzat asztalára javaslatukat, a fővárosi közgyűlést elsősorban a felhalmozott deficit köti le, a bevételi oldal növelésének lehetőségeiben a jelek szerint nem gondolkodnak − pedig a partszakasz megfelelő hasznosítása egymilliárd forintot is jelenthetne évente a büdzsének.
A sajtóreferens szerint az éjszakai zajt az okozta, hogy a hajók hálózati csatlakozás hiányában saját aggregátorral termelik a szükséges áramot a kikötés ideje alatt, azaz járatják a motorjaikat. További probléma, hogy a közlekedés sincs megfelelően megoldva. A hajóról leszálló utasok kígyózó sora botladozik az alsó rakparton, nehezen tud átkelni az úton, buszaik pedig gyakran feltartják a forgalmat.
Bécs elszívhatja a forgalmat
A szakemberek szerint a potenciál valamivel kevesebb mint tíz százalékát használják csak ki. (Korábban a partfalak közterület-használati díjából mindössze évi 30 millió forint folyt be, a BKK létrejötte után az összeg megháromszorozódott.) Jelenleg évi 200 szállodahajó úszik a Passau−Budapest csatornán, ebből nagyjából egyszerre húsz tartózkodik a fővárosban (bár ennél valamivel többet is elbírna az infrastruktúra), a későbbiekben azonban Bécs − Budapest növekvő népszerűsége ellenére − \"elszívhatja\" a hajókat, ha a kerületi lobbik, a BKK, illetve a főváros között zajló, egyelőre érthetetlen gazdasági érdekek mentén zajló politikai csatározásból nem születik konstruktív turisztikai megoldás. (Tarlós István főpolgármester például már menesztette volna Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját, ha a Fidesz-frakció nem szólt volna közbe.)
Az NGM abszurd ötlettel állt elő
Nem csak az úszó szállodák kikötésében van gazdasági potenciál. A fővárosi szakaszon üzemelő étterem- és rendezvényhajók napi pár tízezer forintért tartózkodnak a főváros tulajdonában lévő partszakaszokon, amelyeket azonban nem közvetlenül Budapesttől bérelnek, hanem különféle cégektől (ilyen például a Magyar Kikötő Zrt., a Wiking vagy a Mahart), amelyek között már osztrák tulajdonú is felbukkant.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap nyilvánosságra hozott Nemzeti hajózási stratégiájában (egy korábbi felvetést) fogalmaz meg, e szerint az ügy megoldása lehetne a szállodahajó-kikötők Csepelre költöztetése. Ez önmagában is abszurd, hiszen a szállodahajók épp Buda és Pest panorámája miatt kötnek ki a főváros szívében − naponta akár 600-800 euróért. A csepeli megoldás helyett a BKK szakértői azt javasolnák, hogy \"a főváros álljon az ügy mögé, így Budapest megőrizhetné turisztikai pozícióját\", az évi nagyjából 200 ezer, szállodahajóval érkező utas ugyanis \"imádja\" a budapesti célállomást.
