Az ilyen típusú összefogásokat azonban a szakirodalom kartellezés hívja, és a versenyjog a fogyasztók érdekében a világ legtöbb országában - így Magyarországon is - szigorúan tiltja. Az ügyről állásfoglalást kértünk a Gazdasági Versenyhivataltól. A GVH közölte, hogy a médiából tudta meg a 99 forintos dinnyeár-alkut. \"Ezzel kapcsolatban a Versenyhivatal adatokat kér az érintettektől, s a beérkezett válaszok ismeretében dönt az eljárás indításáról.\"
Szegény termelők, miért bántják őket?
Mert ha sikerül az árrögzítés és senki nem ugrik ki a buliból - ami az állami bábáskodás miatt elég valószínűnek tűnik -, akkor a versenyző piacnál lényegesen többet tudnak legombolni a fogyasztókról. Hogy utána ez az extraprofit marad-e a kereskedőcégeknél vagy átadják a termelőknek, az a megkárosított fogyasztónak mindegy.
A 99 forintos ár \"elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük\" - mondta Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte így hektáronként 400-600 ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A minisztérium pedig reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, de a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat a támogatásra. Hozzá kell még tenni, hogy dinnyét jellemzően hiper- és szupermarketekben vesznek a magyarok.
Simonka korábban elmondta, hogy nagyon örül, hogy a szaktárca felkarolta a dinnyetermelőket, mert míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15 ezer hazai termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly éppen nullszaldós volt.
A Dinnyeszövetségben azt is szeretnék, ha évente ezer hektárral növekedne a dinnyetermő terület Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy megérje termelni. Emlékeztetett arra is, hogy 2003-ban Magyarországon a jelenleginek több mint a duplája, 10 ezer hektár volt a dinnye termő területe.
