Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője elmondta: a bejelentés alapján az látszik, hogy a kormány ragaszkodik az 1,6 százalékos gazdasági növekedéshez jövőre, ez azonban kockázatok forrása lehet. A tranzakciós illetékből származó tervezett bevételt több mint duplájára, 280 milliárd forintra emelte a kormány, mivel a kiadási oldalon jelentős növekedést irányoz elő. Ennek kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány növeli a kiadásokat, amelyek fedezetére több bevételre van szükség a tranzakciós illetékből, akkor - legalábbis a most bejelentett számokból az látszik - a bankadót csak részben lehet kivezetni, mivel a teljes kivezetés kapcsán keletkező bevételkiesést ugyancsak pótolni kellene.
Árokszállási Zoltán szerint növeli a makropálya bizonytalanságát a tranzakciós illeték bevételeinek megemelése, mivel annak hatásai nehezen felmérhetőek. Külön bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, a vállalatok milyen mértékben szeretnék elvinni betéteiket külföldre, ha azonban így tesznek, az visszavetheti a hitelezést, és így a beruházásokat is. Pozitívnak nevezte a szakértő, hogy a hiánycél tartása iránt elkötelezett a kormány.
Németh Dávid, az ING elemzője is túlzottan optimistának tartotta a kormány 1,6 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését, amely így kockázatokat hordoz, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a tartalékokat nagyobbra tervezte a kormány mint a 2012-es büdzsében.
A szakértő szerint az, hogy a kormány \"konzervatívan\", 299,4 forintos euró árfolyammal számolt a költségvetésben egyrészt arra utalhat, hogy nem számol IMF-megállapodással, másrészt az is következhet belőle, hogy a kamatkörnyezet javulása esetén plusz megtakarítások keletkezhetnek a büdzsében. Hozzátette: kérdés, hogy a bankszövetséggel milyen megállapodás születik, de a tranzakciós illetékből remélt bevételek több mint duplájára emelése szerinte is azt jelezheti, hogy nem lesz lehetőség a bankadó teljes kivezetésére.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön ismertette, hogy a kormány második olvasatban tárgyalta a 2013-as költségvetést, amelynek tíz sarokszámát változatlanul hagyta, így továbbra is 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol. Az államháztartási deficit 2,2 százalék lesz, az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76 százalékra csökken a büdzsében szereplő pálya szerint. A kormány 4,2 százalékos inflációval és 299,4 forintos euróárfolyammal számol. A folyó fizetési mérleg aktívuma 4 százalék lesz jövőre az idei 2 százalék után.
