Amennyiben elmaradt volna a külföldi működő tőke beáramlása, akkor a magyar GDP növekedési üteme a vizsgált 1995-2009 közötti időszakban, amikor évente átlagosan 2,5 százalékkal nőtt, évente 0,7-0,9 százalékkal lett volna kisebb - fejtette ki Balatoni András. Emellett 2009-ben a magyar GNI, azaz bruttó nemzeti jövedelem, amit \"kissé leegyszerűsítve jólétnek nevezhetünk\" 10-15 százalékkal kisebb lett volna az FDI nélkül. A tanulmány üzenete, hogy a működő tőke beáramlást gyorsítani kell - fogalmazta meg Balatoni András.
Az FDI-nak jelentős szerepe volt a folyó fizetési mérleg finanszírozásában - szögezte le a kutató. Ezért is fontos annak rögzítése, hogy ha az ország hitelből finanszírozta volna ezt, akkor a magyar GDP összességében 9 százalékkal alacsonyabb lenne.
Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató elnöke elmondta: miközben a GDP 15-25 százalékát állítják elő az FDI révén Magyarországon működő társaságok, a beruházásokban 30 százalékos a részesedésük. Amennyiben az állam gazdasági szerepvállalását leválasztjuk, akkor az FDI-szektor a GDP 22-30 százalékát, a beruházások 40 százalékát adja - jegyezte meg Heim.
A Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint az FDI hatása a termelékenység emelkedésében a legjelentősebb, s ez nemcsak a multinacionális cégeknél érzékelhető, hanem a nekik beszállító kkv-szektorban is. Mivel a működő tőke hatása függ a befogadó munkakultúrájától, azaz a befogadó képességtől, úgy tűnik, hogy az FDI a gépiparban fejti ki a legjobb hatást, miközben a mezőgazdaságban nem ajánlott - magyarázta Heim Péter.
