A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik egészségesen, ha a családi gazdaságok is fejlődésnek indulnak, ezek teszik ugyanis leginkább lehetővé a táj sajátságainak megfelelő, környezetkímélő gazdálkodást, és használják ki a legjobban a falusi munkaerőt, valamint az EU-tól kapott támogatást - szögezi le a közleményben a szervezet. Szerintük ezt a megállapítást támasztja alá a 2005-ben megjelent Szent István-terv, ezt tükrözi a kormányprogram és a földről szóló, 2010-ben született két törvény is.
A Professzorok Batthyány Köre arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai agrármodell és gyakorlat alapját is a gazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják. Ezek az elvek a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén válhatnak gyakorlattá, ugyanakkor a 2011-ben meghirdetett pályázat 2012-ben megszületett eredménye \"rácáfol a várt eredményre\". \"A földterület zöme nagybirtokosoknak jutott, nem pedig a helyben lakó gazdáknak, családot alapító fiataloknak\" - hangsúlyozza a szervezet.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek. Mint írják, a helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett, az állattartás megkövetelése pedig ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt.
Nem ezt ígérte a \"nemzeti közép kormánya\"
A Professzorok Batthyány Köre szerint a \"nemzeti közép kormánya\" azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak.
Ángyán József lemondott mezőgazdasági államtitkár a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának március közepi ülésén sajtótudósítások szerint Fejér megyei példákat hozva arról beszélt: sok esetben a településtől távol lakó nagygazdák, nagyüzemek és vállalkozók nyernek a pályázatokon, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut. Ángyán József védhetetlennek, elfogadhatatlannak tartotta bizonyos földpályázatok eredményét, átláthatatlannak a pályázati rendszert, valamint a kormány birtokpolitikai elveinek semmibe vételét rótta fel a döntéshozóknak. Kifogásolta azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatokon nem nyilvános a pontozás.
A pályázatokat élesen bírálták az ellenzéki pártok is, ugyanakkor a Vidékfejlesztési Minisztérium múlt heti közleményében úgy fogalmazott: \"annak ellenére, hogy soha egyetlen kormány sem hirdetett meg ekkora területet, és soha nem tudtak a családi gazdálkodók ekkora földet bérelni, a pályázat vesztesei, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást.\"
A minisztérium közlése szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az idén április végéig 16 ezer hektár haszonbérbe adásáról kötött szerződést összesen 426 pályázóval
