A nemzeti légitársaság csődje miatt nemcsak az érvényes jeggyel rendelkező utasoknak, hanem a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airportnak és a magyar államnak is főhet a feje - derül ki a Portfolio összeállításából.<banner></banner>
A nemzeti fejlesztési tárca tavaly decemberben bemutatott \"Fehér Könyv a Malév örökségéről\" című kiadvány többek között azzal érvelt a nemzeti légitársaság szükségessége mellett, hogy a Malév a Budapest Airport egyik legjelentősebb partnere volt, forgalmának mintegy 40 százalékát biztosította. Évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában így ennek jelentős része kiesik a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből.
A Budapest Airport privatizációs szerződése szerint ezzel akár ellehetetlenülhet a reptérüzemeltető cég, ami viszont már a magyar állam számára is súlyos következményekkel járna. A Fehér Könyv ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy \"az állam számára így hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint azonnali egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztetne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna\". \"Egy ilyen nagyságrendű egyösszegű kifizetés finanszírozási szempontból is komoly terhet jelentene\" - vélekedett az NFM decemberben.
A kormány az idei évben 2,5 százalékos államháztartási hiány teljesítését vállalta, és a költségvetésbe példátlan méretű, 1500-1700 milliárd forintos kiigazítást tervezett be. Egy hirtelen fellépő, több száz milliárd forintos kiadás rendkívül nehéz helyzetbe hozná a fiskális fegyelmet hirdető kormányt. Emlékezetes, 2011-ben már volt példa egy jelentősebb egyszeri költségvetési kiadásra: az Európai Unió Bíróságának novemberi döntése miatt 250 milliárd forintos áfavisszafizetési kötelezettsége keletkezett a magyar államnak, és ennek fedezetét a nyugdíjvagyonból teremtette elő a kormány. Kérdéses, hogy idén a kormány - szükség esetén - miből teremtene elő hirtelen több száz milliárd forintot.
Budapest Airporttal kötött korábbi szerződésével kapcsolatban Völner Pál államtitkár a mai sajtótájékoztatón azt Index tudósítása szerint elmondta, ha a repülőtérnek merülnek fel problémái, akkor arról külön tárgyalnak majd minisztériummal, ebben a kérdésben az álláspontok kulonbozoek.
Nemcsak a Budapest Airporton keresztül érheti csapás a magyar államot, hanem - ahogyan az a Fehér Könyvből kiderül - a HungaroControlon keresztül is. \"A Malév biztosította a cég éves teljes árbevételének 10 százalékát, amely 2010-ben több mint 9 millió euró, azaz kb. 2,5 milliárd forint volt. Ha a Malév kikerülne a HungaroControl partnerei közül, akkor 100 százalékos tulajdonosként vagy a Magyar Államnak kellene pótolnia a kieső eredményt, vagy jelentősen megdrágulnának a cég szolgáltatásai\". A dokumentum arra is kitért, hogy \"az uniós támogatással, 8 milliárd forint értékű beruházás keretében épülő ANS III irányító központ költségeit a Malév kiesése esetén a társaság a továbbiakban képtelen lenne finanszírozni\".
A minisztérium tavalyi anyaga nem számszerűsíthető veszteségeket is megemlít, a nemzeti légitársaság hiánya komoly versenyhátrányt jelentene Magyarországnak, az elmaradó turisták, külföldi beruházók miatt.
