Az energiahatékonysági beruházások elkötelezett és stabil támogatásával nemcsak milliárdokat takaríthatnának meg a háztartások, de jelentős mennyiségű új munkahely is létrejöhetne - állítja az Energiaklub kutatása. Mindez az elemzés szerint az államháztartásra és hosszú távon a külkereskedelmi mérlegre is pozitív hatással lenne.
Az elemzés már a program már az első éveiben több milliárdos többletet jelez a költségvetés adóbevételeiben (az 50 milliárdos kiadás levonása után is), a támogatási program zárását követően pedig 5,5 milliárd forint körüli plusz bevétellel számol évente (közvetlenül, illetve a megspórolt energiaköltség elköltésén keresztül). Emellett - a kutatásban nem részletezett szempontként - felmerül a hazai ingatlanvagyon értékének emelkedése, illetve a komfortosabb és egészségesebb lakásokból fakadó hatások is.
| Áfa beruházásból | +21,7 | beruházási években |
| Szja és járulékok beruházásból | +29,2 | beruházási években |
| Áfa plusz fogyasztásból | +5,2 | második évtől |
| Szja és járulékok a plusz fogyasztásból | +4,6 | második évtől |
| Energiafogyasztás visszaesése miatti áfa-csökkenés | -4,5 | második évtől |
| Felhasznált megtakarítás utáni kamatadóbevétel-kiesés évente | -0,7 | első évtől |
| Összesen | 55,5 | |
| Állami támogatás és adóbevételek egyenlege | 5,5 | |
| Forrás: Energiaklub |
A vizsgálat egy olyan állami, a lakosságot célzó beruházástámogatási program hatásait modellezi, amely minimum 5 éven keresztül biztosít 30 százalékos intenzitással vissza nem térítendő támogatást épületenergetikai rekonstrukciós célokra. A támogatási összeg évente átlagosan 50 milliárd forint, ami összesen évi 167 milliárd forint értékű energetikai hatékonysági beruházást eredményez, ami a számítások szerint évente bruttó 23 milliárd forintos megtakarítást hozna, a program öt éven keresztül minden évben 110 ezer háztartást érinthetne. Az energiahatékonysági programok közvetlenül (a beruházások megvalósításának ötéves időszakában) évente 51 ezer munkahelyet teremthetnek, az energiaköltség megtakarításából keletkező jövedelemtöbblet pedig a háztartások fogyasztásának emelkedésén keresztül hathat a munkaerőpiacra, a számítások szerint évente 4900 fős foglalkoztatási többlet jöhetne így létre.
