A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a 2010/2011-es években 16 eljárást indított fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokkal szemben, jelenleg nyolc ilyen ügy van folyamatban. A GVH magát a konstrukciót nem vizsgálhatja, ám a tagokat toborzó hirdetések, tájékoztatások tartalmát annál inkább. A versenyhatóság sorra azt állapította meg, hogy a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
Az eljárásokban a szankciók széles tárházát alkalmazza a hatóság. A jogsértés megállapítása mellett eltiltja a vállalkozásokat a reklámok további megjelentetésétől, bírságot szab ki, illetve a fogyasztók tájékoztatása érdekében kötelezheti a cégeket helyreigazító közlemény megjelentetésére is. Ezekben a versenyhivatal döntését kommentár nélkül kell megjelentetnie a cégeknek azokban az újságokban, ahol a hirdetéseit közzétette. A GVH több eljárásában alkalmazott ideiglenes intézkedést, így már az eljárás elején − az érdemi döntés előtt − megtiltotta a reklámozás folytatását.
A bírság összege legfeljebb a vállalkozás − a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért − nettó árbevételének 10 százaléka lehet. A versenyhivatal a büntetés kiszabásakor figyelembe veszi a tevékenység elterjedt voltát és a súlyosító körülményeket is.
Félrevezető tájékoztatás
A fogyasztói csoportokkal szemben a GVH azért lép fel, mert a tájékoztatásuk gyakran félrevezető, tisztességtelen, azt a látszatot kelti, mintha hitelt nyújtana a tagoknak. A fogyasztói problémák azonban nem csak ezt a területet, hanem magát a szerződéses konstrukciót is érintik. A hivatal több alkalommal jelezte észrevételeit a jogalkotónak és tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában arra, hogy a fogyasztói csoportokat szabályozni kell. Miután a csoportokba belépett tagok száma nagyon magas, mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a működő csoportok tagjaival mi lesz, tiltás esetén mi történik a már meglevő csoportokkal.
Hitel helyett fogyasztói csoport
A csoportok nem pénzt, hanem úgynevezett vásárlói jogot (a csoportszervező cégek megfogalmazása szerint: alternatív finanszírozási lehetőséget) adnak. A hirdetésekben sugalltakkal ellentétben tehát nem szabad felhasználású készpénzhez jut a fogyasztó, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Így ha autóvásárlásra kívánja felhasználni az igényelt összeget, akkor azt csak és kizárólag autóvásárlásra fordíthatja, ha lakásra takarít meg ilyen technikával, akkor lakáshoz juthat.
Ha valaki banktól vesz fel kölcsönt, akkor a szerződés aláírását követően azonnal hozzájut a pénzhez. A fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt, csak az együtt takarékoskodókat szervezhetik csoporttá. Így nem tartoznak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ellenőrzési területe alá. Miután semmiféle speciális szabály nem köti a fogyasztó csoportot szervező céget, így garanciaalap sincs a rendszer mögött.
A GVH honlapján felhívja a figyelmet a fogyasztói csoportokban rejlő veszélyekre: a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek tőkével rendelkeznek. A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. A fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat.
