Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Trichet megismételte korábbi kijelentéseit, amely szerint az euróövezet egésze fiskális és folyó fizetési mérleg szempontjából jobb helyzetben van, mint számos más fejlett gazdaság, de elismerte, hogy a globális pénzpiacok stabilitását veszélyeztető kockázatok nőttek június óta, elsősorban egyes euróövezeti államok magas adósság- és deficitszintjei miatt.
\"Az Európai Unió pénzügyi rendszereinek szoros kapcsolata miatt egyre nő a tovagyűrűző hatások kockázata. Ez az EU egészében veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, és negatívan hat az európai és tágabb reálgazdaságra is\" - fogalmazott Trichet.
Az ECB elnöke arra ösztönözte az euróövezeti államokat, hogy a lehető leghamarabb fogadják el a július 21-i euróövezeti csúcson kijelölt válságkezelő intézkedéseket. Kulcsfontosságú továbbá, hogy erősebb költségvetési és makrogazdasági felügyelet legyen az euróövezeten belül - tette hozzá.
Az ECB-elnök ismét kijelentette, hogy az Európai Központi Bank kész további segítséget nyújtani az euróövezeti bankoknak, ám a tagállamok bankfelügyeleteit arra kérte, hogy ösztönözzék a pénzintézeteket nagyobb tőketartalékok kialakítására. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ECB elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett.
A monetáris politika nem oldja meg a problémákat
A washingtoni közgyűlés egy másik konferenciáján felszólalt Jürgen Stark, az ECB távozó alelnöke is, aki amellett érvelt, hogy a nyugati világ nem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi szinteknek megfelelően költekezzen és a szükséges strukturális reformok végrehajtására szólított fel.
\"Tévedés azt hinni, hogy a laza monetáris politika megoldja a jelentős strukturális problémákat\" - fogalmazott az alelnök, aki egyben az ECB vezető közgazdásza. Elmondta: a monetáris enyhítés helyett a fiskális oldalnak kell alkalmazkodnia az új realitásokhoz és el kell köteleznie magát a középtávú fenntarthatóság mellett, akár oly módon is, hogy önmagát korlátozza automatikusan életbe lépő szankciókkal, ahogy ezt több európai állam is tette.
Jürgen Stark korábban magánjellegű okokra hivatkozva mondott le a szervezet alelnöki tisztségéről. Elemzők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy a német közgazdász azért távozik a frankfurti szervezettől, mivel nem ért egyet az EKB nemrég bejelentett gazdaságösztönző intézkedéseivel, így az újabb spanyol és olasz kötvényvásárlásokkal.
Stark szombaton úgy fogalmazott: nem szabad túl sok feladattal leterhelni a központi bankokat. \"Ha nem egyértelmű a központi bankok felelőssége, amikor potenciálisan elveszíthetik hitelességüket\" - mondta a szakember. A közgazdász leszögezte: most nem monetáris enyhítésre van szükség, hanem a központi bankoknak fel kell készülniük arra, hogy a többséggel szembe menjenek és kamatot emeljenek a pénzügyi egyensúlytalanságok és a piaci buborékok kialakításának megelőzése érdekében.
