Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
<konfmenu><banner>Bár jelenleg is a kormány asztalán van a referenciakamathoz kötött hitelkamatok témája, ezt minden valószínűség szerint nem visszamenőleg, csak a jövőbeni törlesztőrészletekre vonatkozóan írnák elő a bankok számára. A terv múlt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti beszédében is szerepelt, azóta azonban - más intézkedésektől eltérően - még nem öltött formát jogszabály-módosítási javaslatban.
</banner></konfmenu>
<konfmenu><banner>Darvas a Világgazdaságban megjelent cikkében azt javasolja, hogy a kedvezményes végtörlesztés helyett a referencia alapú kamatozást használják visszamenőlegesen is. Ez véleménye szerint nem lenne jogellenes, méltányos lenne, és úgy működne, hogy az ügyfelek múltbeli \"túlfizetéseit\" tőketörlesztésként vennék számba.
</banner></konfmenu>
<konfmenu><banner>Ha például valaki 2007 januárjában 20 évre vett fel 10 millió forint értékű hitelt 157 forintos frankárfolyamon 6,3 százalékos THM mellett, majd a 7,9 százalékra emelkedő THM és a 238 forintos frankárfolyam miatt a törlesztőrészlete az eredeti 73 ezer forint helyett ma 125 ezer forint, akkor a kedvezményes végtörlesztés esetén a tőketartozása a mostani 13,3 millió forintról 10,1 millió forintra csökken, törlesztőrészlete pedig 9,5 százalékos forinthitel-kamat mellett 104 ezer forint lesz. Ennél jobban járna azonban a referenciakamatozás visszamenőleges használata révén.
</banner></konfmenu>
<konfmenu><banner>Amennyiben ugyanis a hitelfelvétel időpontjában érvényes kamatfelár (4,1 százalék) visszamenőlegesen állandó maradna, a tőketartozás mai értéke 11,9 millió forint, a hitel törlesztőrészlete 87 ezer forint lenne. Ugyan az árfolyamkockázattól így nem szabadulna meg az adós (forintosítás nem történt), a bank számára kisebb veszteséget okozna mindez, mint a végtörlesztéses megoldás, és a törlesztőrészlet is jóval alacsonyabb lenne a forinthitelénél.
</banner></konfmenu>
<konfmenu><banner>Darvas szerint ezzel a megoldással megszabadulna a magyar állam az esetleges jogi hercehurcától, a forint árfolyama kevésbé gyengülne, az ingatlanpiacra kisebb hatást gyakorolna, és a bankok kedvét is kevésbé venné el a hitelezéstől. </banner></konfmenu>
<konfmenu></konfmenu>
