Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Jó irányba mutat a fordított áfafizetés bevezetése a mezőgazdaságban, ám csak a legprimitívebb áfacsalási módszer ellen hatásos, ezért további, hatását erősítő intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a költségvetés hozzájusson a jog szerint járó minden áfabevételhez − mondta a Napi Gazdaságnak Raskó György agrárközgazdász.
Ezermilliárdot is lehetne fogni?
Még ha a teljes szektorban be is vezetik, akkor is csak töredékét hozhatja be a költségvetésbe a jelenleg elcsalt adónak: ez az összeg az élelmiszeriparban tapasztalható feketekereskedelmet is hozzászámítva éves szinten elérheti az 500 milliárd forintot, sőt egyes becslések szerint az ezermilliárdot is. Raskó szerint legfeljebb 30-40 milliárd forint pluszbevételhez juthat így a költségvetés, ami ugyan már önmagában is jelentős összeg, mégis kevés a teljes szektorban tapasztalható feketekereskedelem mértékéhez képest. Ágazati becslések szerint ez a zöldség-gyümölcs ágazatban átlagosan 30-40, a hús- és baromfiiparban legkevesebb 30, míg a hűtő és sütőiparban 20 százalékos lehet.
A fordított áfafizetés bevezetése a nagyobb számlagyárak tevékenységét szoríthatja vissza, Raskó szerint azonban a kisebb szereplők ismét kívül eshetnek az intézkedés hatókörén, az eleve feketén üzletelőkről nem is beszélve. Jelenleg ugyanis egyetlen alágazatban sincsenek pontos kimutatások a megtermelt termény, áru mennyiségéről vagy az élő állatok számáról, ezért a fiktív számlákkal, fuvarlevelekkel nagy, akár több száz millió forintos tétben játszó áfacsalók mellett hasonlóan jelentős összegre rúg a legális forgalmuk, tevékenységük mellett annak akár harmadát-felét számla nélkül forgalmazó kisebb szereplők által meg nem fizetett áfa összege is.
Hosszabb távon jelentkeznek az eredmények
Egy néhány éven belül tervezett jelentősebb áfacsökkentés bejelentésének is lehetne pozitív hatása, a mielőbbi bevezetésről már nem is beszélve. Az érdemi áfacsökkentés nemcsak a termelők jövedelmi helyzetét, a magyar áruk nemzetközi versenyképességét is javítaná − a feketekereskedelem visszaszorulása mellett −, de jelentősen hozzájárulhatna a belső fogyasztás növekedéséhez is − tette hozzá Raskó György.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) tész-főbizottságának elnöke szerint ha egy szigorúbb, származásihely-igazolási, illetve nyugtaadási ellenőrzés a nagybani, illetve a városi piacokra is kiterjedne, szintén jelentősen fehéredhetne a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol egyes becslések szerint keresleti piac mellett akár a 70 százalékot is elérheti a feketézés aránya. Szintén hozzájárulna az ágazat fehéredéséhez a nagybani piacok működésének hatósági újraszabályozása.
Emellett persze a szakemberek szerint szükség lenne az őstermelői adózás átalakítására is. Jelenleg ugyanis a kedvezményes szabályok miatt egyre több professzionális vállalkozás működik családi gazdaságban úgy, hogy csak a visszaigényelhető áfához szükséges mennyiségű számlát szerzik be az egyéni vállalkozóként tevékenykedő családtagnak, míg a bevétel többi részét az őstermelőként adózó rokonok között osztják el
