Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piaci elemzők még ki sem számolták a múlt héten közölt jövedékiadó-emelés hatását, Orbán Viktor hétfői országvédelmi bejelentései jó néhány további bizonytalansági tényezőt helyeztek az inflációra. A devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésének terve forintgyengülést hozhat. Korábban 270 alatti euró/forint kurzussal vártuk az év végét, folyamatos lecsorgással, most azonban 270-től felfele alakulhat a szint − mondta lapunknak Barta György, a CIB Bank szakértője. Ez azonban még nem drágítja meg olyan mértékben az importtermékeket, hogy lényegesen eltérítse a fogyasztói árindexet. Jóval borúsabb képet vázol fel Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint a 265−285-ös jelenlegi sávban már maga a bejelentés is a gyengébb irányba tolhatja a forintot. Ha ehhez beüt a görög államcsőd, akkor az év hátralévő részében akár 300 fölötti szint is elképzelhető, aminek komoly inflációs kockázatai lehetnek.
A víz-, csatorna- és szemétdíjak rögzítéséről konkrétumok még nem derültek ki, a három tétel együtt azonban 3 százalékos súllyal jelenik meg a fogyasztói kosárban, amivel a főszámot a legjelentősebb mértékben befolyásoló tételek közé tartozik. Ezekre a tételekre kifejezetten nagy inflatorikus nyomás nehezedett az utóbbi években, s ez gátat szabhat a további drágulásoknak − véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője.
Mindemellett figyelembe kell venni a jövedékiadó-emelést, ami a dízelolaj, a dohánytermékek és a szeszes italok soron, valamint a játékadót, ami a szerencsejáték soron terheli majd az árindexet. A dohány és a szeszes italok pluszterhe a felhalmozott készletek miatt kis késéssel jelenik meg az árakban, szemben a járműüzemanyaggal, amelynek ára a dollár árfolyamát is pillanatok alatt leköveti − tette hozzá Bebesy. Mindehhez a népegészségügyi termékadó (a chipsadó) szeptemberi bevezetését is hozzá kell adni és akkor lesz teljes a kép − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője, aki a következő hónapokban 3,7 százalék körüli, decemberre 3,4 százalékra mérséklődő árindexre számít.
Abban a megkérdezett elemzők egyetértenek, hogy az infláció még így sem szakad el túlzottan a 3 százalékos céltól, sőt, az akár a jövő év első felében elérhető lehet. A fogyasztói kereslet ugyanis annyira mérsékelt, hogy az adóváltozások egy részét le kell nyelniük az eladóknak. A monetáris kondíciók enyhítése azonban így sem időszerű. Bebesy szerint az infláció önmagában lehetővé tenne egy kamatvágást, de egy 25−50 bázispontos csökkentés nem hozna akkora növekedést a gazdaságnak, mint amennyire megnövelné a pénzügyi stabilitási kockázatokat. A svájci frank erős oldalát ugyan rögzítette a svájci jegybank (SNB) az euróhoz, ettől azonban Magyarországnak még figyelnie kell a forint/euró kurzusra. A stabilitási kockázatok igencsak komolyak ma − erősítette meg Barta, utalva a felfele kúszó cds-díjra (jelenleg 460 bázispont körül mozog). A piac ugyan korábban beárazott egy vágást, azonban 280-as euró/forint mellett nincs erre tér.
Török Zoltán akár egy kamatemelést sem zárna ki, szerinte ennek a lehetősége már a levegőben van. Amint a forint gyengülésnek indul, az inflációs kockázatok borúsabbá válnak és az országkockázati felár tovább emelkedik, a korábbi derűsebb várakozásokkal szemben ismét a kamatemelés időpontja és mértéke válhat a fő kérdéssé.
A monetáris mozgásteret ráadásul még tovább szűkítheti a jövő évre tervezett költségvetés is − hangsúlyozta Barta. A kormány ugyan folyamatosan hangoztatja az elkötelezettségét az idei és a jövő évi hiánycél tartására, de még ha a 2011-es teljesül is, az egyelőre nem látszik, miként lesz tartható a 2012-es 2,5 százalékos GDP-arányos deficit. Az elemzők szerint mindebből az következik, hogy a következő fél évben biztosan nem lesz kamatvágás.
