Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az augusztusi infláció ugyan enyhén magasabb volt a vártnál, azonban a fő üzenet nem változott: a maginfláció még mindig elég stabilan alacsony szinten horgonyzott le. A szezonális és külföldről importált hatásoktól megtisztított mutató elmúlt három havi görgetett szintje még mindig három százalék alatt maradt - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza.
A benzinár okozhat még meglepetést
Év végére így 3,5-4 százalék körül alakulhat az éves ütem, ugyanakkor jövő évre még jó pár bizonytalansági tényező marad. A keresleti oldalról érkező áremelő nyomás még mindig nincs napirenden, azonban az adóváltozások, a hatósági árak és a benzinár még okozhatnak meglepetéseket. A jövedéki adó emelésének a hatása a felhalmozott áruk miatt kis késéssel jelenik csak meg a fogyasztói árakban szemben a benzinárral, amely a dollár gyengülését/erősödését pillanatok alatt leköveti. A kormányfő által bejelentett víz-, csatorna- és szemétdíj tervezett szabályozásáról nem lehet sokat tudni, azonban az kétségtelen, hogy ezeknél a tételeknél kifejezetten nagy inflatórikus nyomás nehezedett az utóbbi években, s ez gátat szabhat a korábbi drágulásoknak - véli Bebesy.
Bázishatásoké volt az augusztusi történet - erősítette meg korábbi várakozásait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A villany- és élelmiszerárak egy évvel korábbi csökkenése ugyanis már nem segíti tovább az éves szintet. Az infláció későbbi mérséklődését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, ill. a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hatnak. Így a következő hónapokban 3,7 százalék körüli árindex várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet. A 3 százalékos inflációs cél elérése a jövő év második negyedévében elérhetőnek tűnik, azonban idén 3,8, jövőre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számítunk - mondta Suppan.
Így az üzenet maradt: a júliusi 3,1 százalékos infláció átmeneti szint volt - tette hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint a tervezett adóváltozásokon túl, egy jelentősebb árfolyamgyengülés is elképzelhető, amely megdrágíthatja majd az importált termékeket. A jelenlegi 265-285-ös sávot ugyanis a kormányfő devizahitel-átváltásra vonatkozó bejelentése miatt a gyengébb irányban elhagyhatja a forint és az év hátralévő részében akár 300 fölötti szint is elképzelhető lesz.
Mi lesz a kamattal?
Bár Bebesy szerint az infláció önmagában lehetővé tenne egy kamatvágást, azonban egy 25-50 bázispontos csökkentés nem hozna akkora növekedést a gazdaságnak, mint amennyire megnövelné a pénzügyi stabilitási kockázatokat. Ugyan a svájci frank erős oldalát rögzítette a SNB az euróhoz, azonban ettől még Magyarországnak figyelnie kell a forint/euró kurzusra.
Suppan szerint ugyanakkor az árváltozás üteme sem érv a monetáris lazítás mellett. Az inflációs kockázatok miatt rövid távon továbbra sem lehet számítani kamatcsökkentésre, holott az inflációs célkitűzés várható elérése és a gyenge belső kereslet közép távon lehetővé tenné a monetáris politika enyhítését. A stabilitási kockázatok miatt - amit jelentősen növelhetnek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések - azonban a jövő év közepe előtt kamatcsökkentés aligha várható.
Török azonban akár egy későbbi kamatnövelést sem tartana kizártnak. Egyelőre ugyan még nem szükséges, azonban a lehetőség már felmerül. Amint a forint gyengülésnek indul, az inflációs kockázatok borúsabbá válnak és az országkockázati felár emelkedik, a kamatemelés időpontja és mértéke válik a fő kérdéssé. Márpedig ha ezzel párhuzamosan a görög államcsőd kockázata tényleg realizálódik, az további nyomást helyezhet a kamatnövelés irányába.
