Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament hétfői döntése értelmében 2014. május 31-ig át kell alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így visszakaphatja 1944 előtti \"képzőművészeti arculatát\", a kormánynak pedig ugyaneddig az időpontig ki kell költöznie az Országház épületéből - jelentette az MTI.
Az ezt rögzítő országgyűlési határozati javaslatot 253 igen, 92 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Az előterjesztésről történő szavazás előtt a képviselők név szerinti szavazással elutasították a Jobbik azon módosító indítványát, amely belefoglalta volna a javaslatba az Országház északi végénél lévő Károlyi Mihály-szobor és a Szabadság téri szovjet emlékmű mielőbbi eltávolítását.
Korábbi hírek szerint a parlament előtti Kossuth Lajos tér kizárólagos állami tulajdonba kerül, majd sétatérré alakulhat.
Mélygarázs lehet a tér alatt
Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint a fideszes Balsai István és L. Simon László javaslata szerint a parlament arra kéri fel a kormányt, hogy a \"Magyarország alkotmányos főterének szerepét betöltő\" Kossuth Lajos tér méltó kialakítása érdekében a házelnökkel és az Országgyűlés Hivatalával együttműködve kezdje meg és 2014. május 31-ig bonyolítsa le a tér teljes rekonstrukcióját.
Ennek nyomán a Kossuth Lajos tér teljes területe a magyar állam tulajdonaként az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül majd. Lehetővé válhat a kormányzati szervek működésével összefüggésben a térre érkező gépjárművek felszín alatti parkolása, illetve a parkoló állami üzemeltetése; növekedhet a tér parkfelülete; megoldódhat az Országház megtekintésére érkező látogatók méltó fogadása; és nyitottabb lehet az Országház. Továbbá az 1956-os sortűz áldozatai emlékének megörökítése és a téren jelenleg álló képzőművészeti alkotások méltó elhelyezése mellett visszaállítható a tér \"képzőművészeti arculatának\" 1944 előtti állapota - sorolják az előterjesztők a várható eredményeket.
Hová költözik a kormány?
Ezen felül az Országgyűlés felkéri a kormányt arra, hogy a 2014. május 31-i határidőig gondoskodjon a végrehajtó hatalom szerveinek a törvényhozás épületén kívüli elhelyezéséről, s az Országházat teljes egészében adja át az Országgyűlésnek.
A kormányköltözésről szólva Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: véleménye szerint a kabinetnek a Parlamentből történő kiköltöztetése akkor valósul meg, ha az államnak lesz rá pénze. Amíg e forrás nem áll rendelkezésre, addig ez egy szándék - tette hozzá, rámutatva, hogy jelenleg nincs a magyar állam abban a helyzetben, hogy több tízmilliárd forintot költsön a költözködésre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Országház valóban nem kormányzati épületnek épült, hanem a törvényhozás házának, vagyis előbb-utóbb minden más funkciónak ki kell onnan költöznie, \"de erre csak akkor költünk, amikor már egyébként annyi a pénz, hogy nem tudunk vele mit kezdeni\".
Az indítvány egyik előterjesztője, Balsai István korábban az MTI-nek azt mondta, javaslatuk célja a Parlament régi méltóságának visszaállítása. Mint fogalmazott, a Kossuth tér egy \"nagy sétatérré\" alakulhat. Balsai István azt nem tudta megmondani, hova költözhet a kabinet. A kormány költözéséről szóló határozati javaslatra Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek korábban úgy reagált: a kabinet megvárja, hogy milyen döntést hoz az Országgyűlés, azt tanulmányozza majd, és a szükséges választ meg fogja adni a parlamentnek.
\"Kommunista maradvány\"
A kormánypárti képviselők javaslatuk indoklásában kifejtik: az Országház nem csupán a népszuverenitás legfőbb képviselőjének, a törvényhozó hatalomnak a székhelye, de az alaptörvény rendelkezése szerint a \"Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét\" megtestesítő Szent Korona őrzési helye is, amely közjogi funkciói mellett turisztikai célpont is, s több százezer érdeklődőt vonz bel- és külföldről egyaránt.
Az Országház előtti Kossuth Lajos tér maga is visel közjogi funkciókat - a magyar állam \"főtere\", illetve a gyülekezési jog állampolgári gyakorlásának kiemelt színtere -, és osztozik az Országgyűlés épületének turisztikai szerepében - hívják fel a figyelmet, hozzátéve, hogy e \"funkciókeveredésből\" fakadó elvárásoknak jelen állapotában sem a tér, sem az Országház nem képes a XXI. századnak megfelelő színvonalon eleget tenni.
A kormány költözésére utalva hangsúlyozzák, hogy nem halasztható tovább annak a \"kommunista államfelfogás maradványának tekinthető kényszertársbérletnek\" a felmondása, amely nem csupán akadályozza a törvényhozás működését és az Országház nyitottabbá tételét, de szimbolikájában is ellentmond a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elkülönült működésének.
