A 27 tagország közül várhatóan 18-ban csökken a reálbér, átlagosan 0,8 százalékkal.
Magyarországon a tavalyi 5,9 százalékos visszaesés után 1,4 százalékos csökkenés következhet. Magyarország így a reálbér változása alapján összeállított lista 21. helyén áll.
Az első Bulgária, ahol tavaly 4,2 százalékkal, az idén várhatóan 2,8 százalékkal nő a reálbér. Az utolsó Románia, ott 2010-ben 4,7 százalékos csökkenést mértek, az idén pedig 4,5 százalékos visszaesés lehet.
A bérek nem tartanak lépést az inflációval, a helyzetet pedig nehezítik a számos országban bevezetett megszorítások - áll az elemzésben, amely szerint \"európai méretű bércsökkenési spirál\" alakulhat ki.
További veszély az úgynevezett Euró Plusz Paktum, amelynek értelmében a jövőben megszűnik a bérek inflációhoz kötése, vagyis hozzáigazítása a pénzromlás mértékéhez - figyelmeztet a német szakszervezeti szövetség mellett működő Hans Böckler alapítvány gazdaság- és társadalomtudományi intézete (WSI).
Tavaly a huszonhetek közül 13 tagállamban csökkentek a reálbérek. A legnagyobb mértékű, 8,2 százalékos visszaesés a súlyos adósságválsággal küzdő Görögországban volt.
A cseheknél már nőttek a reálbérek
Az első negyedévben Csehországban 23,144 korona (1 korona=10,98 forint) volt az átlagbér, 471 koronával - 2,1 százalék - több mint a tavalyi év hasonló időszakában, a reálbérek 0,4 százalékkal nőttek - közölték a cseh statisztikai hivatalban hétfőn.
Míg a versenyszférában a bérek emelkedtek, a közszférában folytatódott a bérek visszaesése. A vállalkozói szférában az átlagbér 3 százalékkal növekedett, míg az infláció 1,7 százalékos volt, így a reálbér növekedése 1,3 százalékot tett ki. A nem vállalkozói szférában az átlagbér 1,7 százalékkal csökkent, a reálbér csökkenés 3,3 százalékos volt. A nem vállalkozói szférában az átlagbér már negyedik negyedéve csökken.
A legmagasabb átlagkeresetek továbbra is a pénzügyi szférában, a bankokban és a biztosítókban vannak - 53,053 korona. A második helyen a számítástechnika cégek alkalmazottai állnak 44,514 koronával, míg a harmadikon az energetikai cégek 43,525 koronával.
A legalacsonyabb átlagkeresetek a vendéglátóiparban vannak, ahol az alkalmazottak havi 12,379 koronát találnak a borítékban. Itt azonban - ahogy a statisztikai hivatal is megjegyezte - a béreket kompenzálja a borravaló. Az adminisztrációban dolgozók átlagban 16,122, míg a mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdaságban dolgozók 16,504 koronát kapnak havonta.
A legmagasabb átlagkeresetek Prágában vannak, ahol meghaladják a 30 ezer koronát (30,262 korona). A legalacsonyabb átlagkeresetek a Karlovy Vary régióban vannak - 19,931 korona.
Több elemző is az adatok nyilvánosságra hozatala után úgy nyilatkozott, hogy az átlagbérek alakulása az első negyedévben kedvezőbb a vártnál.
