Az utolsó pillanatban még módosulhat az új, évente 1500 milliárd forint elköltését szabályozó közbeszerzési törvény, a mai zárószavazás előtt ugyanis módosító javaslatot nyújtott be az Alkotmányügyi bizottság. E szerint nem egy kormányhivatal státuszú Közbeszerzési Hatóság látja majd el a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat és jogorvoslatot, hanem egy önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve - derül ki a módosító javaslatból, amit az Alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke, Balsai István jegyez.
A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott közbeszerzési törvény tervezete a jelenlegi - a parlamentnek felelős - tanács helyett egy kormányhivatal létrehozását javasolta, amely a jogszabály egyik legtöbbet támadott passzusa volt. A legélesebben a Transparency International Magyarország (TI) kritizálta, a korrupcióellenes szervezet szerint ugyanis ha egy kormányhivatal működne, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság döntőbiztosainak munkáltatói jogát is gyakorolja, az azt eredményezné, hogy a végrehajtó hatalom befolyást képes gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra. A jogorvoslati eljárás iránti bizalom pedig csökkenne.
Úgy tűnik, e nézetet végül a jogalkotó is osztja, illetve figyelembe veszi az autonóm közbeszerzési intézményrendszerre vonatkozó uniós szabályokat. A közbeszerzési jogviták nagy része a kormányzati szervek közbeszerzéseit érinti, és ezek esetében a közbeszerzés szereplői számára elfogadott módon, elfogulatlanul és pártatlanul csak olyan szerv tud eljárni, amely nem a kormány irányítása alá tartozik - áll az intézmény autonóm jogállásának visszaállítását célzó javaslatban. \"Az intézmény kormányzati hierarchiába történő applikálása megkérdőjelezi a korrupciómentes és átlátható közbeszerzési folyamatokat, a jogorvoslati döntések szakmai hitelességét.\" A módosítással a hatóság ismét független lenne a végrehajtó hatalomtól.
A TI az új közbeszerzési törvény több pontját is élesen bírálta, a törvény általános vitája előtt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz, hogy a törvényjavaslat korrupciós kockázataira felhívja a figyelmet.
A Közbeszerzési Hatóság keretében továbbra is tanács működik majd, amely tíz tagból áll, akik fele-fele arányban az ajánlatkérőket, illetve az ajánlattevőket képviselik - áll a törvényjavaslatban. Tagot delegál a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a helyi önkormányzatok országos szövetségei együttesen, az építésügyért felelős miniszter, továbbá három tagot jelölnek ki a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák. A tanács tagja az elnök is, akit a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbséggel választanak. A helyére új tagot jelölhet a delegáló szervezete.
A tanács mellett a hatóság keretében továbbra is Közbeszerzési Döntőbizottság működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslatok intézése.
