Újabb nagy meglepetést okozott a kormány

A kormány a határozat szerint jóváhagyta a Budapest Airport Zrt.-ben lévő állami részvénycsomagra vonatkozó eladási opció lehívását, és az állami vagyonról szóló törvény alapján hozzájárul a versenyeztetés mellőzésével történő értékesítéshez.

A részvénycsomag eladásáról a nemzeti fejlesztési miniszternek kell gondoskodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján, azonnali határidővel - derül ki a határozatból, amely a közzétételét követő napon lép hatályba.

Másról szóltak a hírek

A korábbi sajtóhírek éppen ellenkezőleg, arról szóltak, hogy az állam nyáron visszaállamosíthatja a Budapest Airportot.

A Heti Válasz internetes portálján szerdán megjelentek szerint az idén július-augusztusra várhatóan olyan helyzet alakul ki, miszerint a kormány \"piackonform\" módon képes lesz \"visszaállamosítani\" a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető BA-t. A spanyol Grupo ACS ugyanis várhatóan többségbe kerül a német Hochtief cégben, amely annak a konzorciumnak a vezetője, amelyik többségi tulajdonos a Budapest Airport Zrt.-ben. Ezt követően a repülőtéri érdekeltségeket, többek között a magyart is eladnák.

A Heti Válasz csütörtökön megjelent nyomtatott változatában arról is írt, hogy kínai cégek jelenhetnek meg a BA-ban, mert a budapesti repülőtér Pekingnek is fontos lehet. A lap szerint a kínaiak már bejelentkeztek a ferihegyi gyorsvasút építésére, és \"állítólag\" készen állnak a Malév megvásárlására is.

Az MTI kérdésére a fejlesztési tárcánál azt közölték, hogy a \"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóértesüléseket nem kommentál\".

A BA részvényeinek 75 százaléka mínusz egy szavazat még 2005 végén került angol szakmai befektetőhöz, a BAA annak idején 464,5 milliárd forintot fizetett a tulajdonrészért, illetve a reptér 75 éves üzemeltetési jogáért. Mindössze másfél évvel később, 2007 júniusában vezetőségváltás történt, miután az addigi tulajdonos BAA eladta a tulajdonrészét a német Hochtief vállalatnak és három pénzügyi partnerének.

Nem lett volna meglepő

A Mol olajtársaság részvényeinek visszavásárlása után a visszaállamosítási lépés sem lett volna meglepő, hisz a kormányzat mindig hangsúlyozta, hogy a stratégiai cégekben igyekszik visszaszerezni befolyását. A források azonban nagy kérdést jelentettek. Az egykori áron számolva is körülbelül akkora összeget kellene előteremtenie az államnak − ha teljes egészében meg szeretné szerezni a külföldiek kezében lévő részvénypakettet −, amennyit nemrég a Mol-részvényekért kiadott. A Mol-részvények megvételét a korábban lehívott IMF-hitelből fedezi az állam, amiből még körülbelül 1,3-1,4 milliárd euró továbbra is rendelkezésre áll, de egyes megfigyelők szerint ez nem lett volna elegendő a teljes részvénypakettért, hisz az árban minden bizonnyal megjelenne az egykori vételár kamatterhe is, illetve az a 215 millió euró, amit a BA napjainkig befektetett.

Ráadásul az állam ki akarja vásárolni a (most elhibázottnak tartott) ppp-konstrukcióban megvalósult beruházásokat, ami szintén 100 milliárd forintra tehető. (Ez egyébként egy ideig még rontja a cég eredményeit, vagyis az állam nem számíthatna rövid időn belül osztalékra).

Egyesek egy olyan konstrukciót is felvetettek korábban, ami egyben kezelné a repteret, a Malév Zrt. ismételt privatizációját, illetve a Budapest belvárosából a reptérhez vezető vasúti összeköttetés megépítését. Ez utóbbi kapcsán kínai befektetőkről, fejlesztőkről szólnak a hírek, akiknek épp olyan fontos lehet a BA jövője, mint a reptér üzemeltetőjének az, hogy ki a légitársaság tulajdonosa, hisz a BA forgalmának meghatározó részét a Malév adja.

Forrás: Cégközlés