Az előzetes adatok szerint a negyedéves többlet 2,063 milliárd euró volt, a márciusi pedig 831 millió euró.
A márciusi kivitel bővülése 13 százalékra lassult a megelőző két havi 21 százalékról, a behozatal dinamikája pedig 11,7 százalékra a februári 14,6, illetve a januári 23 százalékról. Az első negyedévi volumennövekedés az egy évvel korábbihoz képest a kivitelnél 18,1, a behozatalnál 16 százalék volt.
Euróban számolva a márciusi exportbővülés 18,4 százalékra lassult az előző hónapok 26 százalékot meghaladó dinamikája után. Az import növekedése jelentősebben lassult: 16,1 százalékra a februári 20 és a januári 30 százalékot meghaladó ütem után.
Az első negyedben a gépek és szállítóeszközök kivitele és behozatala 20, illetve 19 százalékkal bővült. A növekedés elsősorban a mobiltelefon- és alkatrész-kereskedelem ázsiai relációban regisztrált dinamikus növekedésének köszönhető. Az árucsoport másik meghatározó súlyt képviselő termékköre - a televízió és alkatrészeinek kivitele és behozatala ezzel szemben - némileg csökkent. A személygépkocsi- és alkatrészimport forintértéke így sem éri el a három évvel korábbi szintet.
A feldolgozott termékek kivitele és behozatala 21, illetve 20 százalékkal bővült 2010 azonos időszakához képest. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene csaknem kétötödével, az importé mintegy negyedével nőtt.
Az energiahordozók importja az első negyedévben 8 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az import csaknem harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene mintegy 40 százalékkal csökkent. A visszaesés egyrészt a gáz világpiaci árának alakulása, másrészt februártól a stratégiai készletek felhasználása miatt következett be. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene közel negyedével bővült az alacsony bázishoz viszonyítva.
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első negyedévében 16, illetve 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 117 milliárd forinttal javult, ennek csaknem négyötöde az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott, nagyrészt a gyógyszerforgalom növekményének köszönhetően.
Dinamikusan, 27 százalékkal bővült az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel szemben az importé csupán 11 százalékkal haladta meg a bázisszintet. Az export húzóerejét az ázsiai országokba irányuló mobiltelefon-kivitel jelentette, míg az import mérsékeltebb növekedését az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 260 milliárd forint volt, 57 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben.
