Friedrich Mostböck szerint a magyar kormány költségvetési konszolidációs stratégiája \"kezd formát ölteni\". Az Erste Bank kutatási igazgatója kijelentette: bár vannak megvalósíthatósági kockázatok, az áprilisban benyújtott konvergencia-program azonban további kiadáscsökkentéseket tartalmaz, és a kormány is jelezte, hogy újabb intézkedések lehetségesek a deficitterv tartása végett.
Mostböck kiemelte, hogy a magyar szuverén adósság nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek ( CDS) díja most hozzávetőleg 90 bázisponttal magasabb a tavalyi országgyűlési választások előtti szinteknél. Ha azonban a kormány bizonyítja, hogy kordában tudja tartani a deficitet, akkor nincs ok a választások előttinél keményebb kockázati megítélésre, különös tekintettel arra, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg többletet mutat, és a gazdasági növekedés üteme 3 százalékhoz közelít - fejtegette a Euromoney Country Risk fórumán az Erste Bank kutatási vezetője.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók díja a szerdai londoni kereskedésben 255 bázispont környékén mozgott. Tavaly áprilisban 170 bázispont körüli magyar CDS-díjszabásokat mértek Londonban.
Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy vezetője szerint a Magyarországot 2008 előtt sújtó ikerdeficit-problémát sikerült orvosolni, jóllehet a költségvetési kiigazítás - a bevételi hiányok kompenzálása végett - részben a \"nyugdíjrendszer államosításával\" folyik. A Spiro Sovereign Strategy vezetője úgy vélekedett, hogy a magyar állami és magánszektor pénzügyi mérleghelyzete \"továbbra is rendkívül érzékeny\" az árfolyamokra, tekintettel a \"nagyon magas\" devizaalapú adósságra. Mindenekelőtt ez volt az oka annak, hogy Magyarország a válság kirobbanása után a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult.
Spiro szerint ugyanakkor a forint meredek leértékelődésének kockázata - jóllehet továbbra is komoly aggodalom forrása - mára csökkent, mivel jelentősen javult a magyar gazdaság külső fizetési pozíciója.
Magyarország kilátásai végső soron azon múlnak, hogy a kormánynak sikerül-e stabilizálnia és csökkentenie a közadósságot a kiadások visszafogásával és olyan szerkezeti reformokkal, amelyekkel emelhető lesz a jelenleg \"lesújtóan alacsony\" foglalkoztatási ráta - mondta Nichola Spiro a Euromoney Country Risk körkérdésére válaszolva.
Daniel Lenz, a DZ Bank stratégája a kockázatok között említette, hogy Magyarország \"a szűkős devizatartalékokból\" költ olyan stratégiai akvizíciókra, mint például a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának nemrégiben bejelentett megvásárlása. Az IMF-hitel kezdődő törlesztése is a tartalékokat csökkenti majd, és változatlanul fennáll a likviditás szűkössé válásának lehetősége külső sokkok - például Görögország szuverén adósságtörlesztési leállása - esetén.
Lenz szerint a magyar kormány \"mindig tudott meglepetésekkel szolgálni\", amióta tavaly hatalomra került. A DZ Bank vezető elemzője ezek közé sorolta a bankadót, az IMF-tárgyalások befejezését és a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer \"államosítását\", valamint az idei költségvetési csomagot.
Daniel Lenz szerint \"a nem szokványos\" gazdaságpolitikai intézkedések közül azonban \"nyilvánvalóan\" a költségvetési csomag a legjobb, bár az abban szereplő növekedési várakozások \"talán túl derűlátók\".
Lenz szerint a nyugdíjrendszer magánpillérének államosítását \"lehet rövidlátónak tekinteni\", ám ez a lépés célravezető volt abban a tekintetben, hogy a korábban deficites államháztartás az idén a GDP-érték 2 százalékának megfelelő többletbe fordul.
A szakértő közölte: a DZ Bank várakozása szerint az államadósság-ráta 2012-re a hazai össztermék 73 százalékára csökken, és a bruttó küladósság a 2009-ben mért 147 százalékról 124 százalékra süllyed. \"Tehát igen, a magyar költségvetési számok jó eséllyel javulni fognak\" - összegezte véleményét Lenz.
