Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Bankszövetség e-hírlevelében közzétett elemzés szerint a teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszege forintban kifejezve 1,1 százalékkal csökkent egy év alatt. A devizaárfolyam mozgások hatásával korrigálva a csökkenés 8,6 százalék volt.
Reálértéken a hitelintézeti szektor aktivitása 2010-ben az előző évhez képest 11 százalékkal csökkent, aminek hosszú távú, a gazdaság fejlődésére visszaható negatív hatásai lehetnek, amennyiben a feltételek nem változnak.
Nyertesek között a lakás-takarékpénztárak
Az egyes intézménytípusok aktivitása eltérő volt. A kereskedelmi bankok mérlegfőösszege - az árfolyamhatás figyelembevételével - több mint 10 százalékkal csökkent, míg a bankfiókoké és a takarékszövetkezeteké 10, illetve 8 százalékkal emelkedett. A változó jelzáloghitelezési szabályok nyertesei a lakás-takarékpénztárak voltak, amelyek mérlegfőösszege 17 százalékkal bővült.
A lakossági (bruttó) hitelállomány forintban kifejezve 9,4 százalékkal nőtt éves szinten, de a devizamozgásokkal korrigálva 2,1 százalékkal (153 milliárd forinttal) csökkent. Tehát miközben a lakosság hitelállománya korrigáltan csökkent, ezt az adós háztartások nem érzik, mert adósságuk az árfolyamok változása következtében emelkedett - állapítja meg az elemzés. (A svájci frank 2010 végére az egy évvel korábbihoz képest közel 23 százalékkal erősödött a forinthoz képest.)
Az átütemezett vagy átstrukturált hitelállomány tavaly folyamatosan emelkedett, s az év végére elérte a teljes lakossági hitelállomány 6 százalékát, ezen belül a jelzáloghitelek 9 százalékát strukturálták át. Az átütemezés egyre inkább kiterjedt az egyszer már átstrukturált hitelek újabb átütemezésére is.
Jelentős csökkenések
A lakossági jelzálogpiac kis mértékben, 0,6 százalékkal szűkült. Jelentős mértékben csökkent a személyi kölcsönök és áruvásárlási hitelek állománya is, 11,8, illetve 22,1 százalékkal, eközben a folyószámlahitel-állomány 10,8 százalékkal bővült.
A hitelintézeti szektor bruttó vállalati hitelállománya éves szinten forintban csak 0,72 százalékkal, devizakorrekcióval azonban 9,5 százalékkal, 683 milliárd forinttal csökkent.
A kkv-hitelállomány nominális értéke forintban 2010 során 2,3 százalékkal mérséklődött, amiért leginkább a mikrovállalkozások finanszírozásának visszafogása felelős, amelyek állománya egy év alatt 8,7 százalékkal szűkült, míg a kisvállalkozásoké 2,5 százalékkal emelkedett, a középvállalkozásoké pedig 0,7 százalékkal csökkent. Devizakorrekcióval a mikrovállalkozások hitelállománya egy év alatt több mint 15 százalékkal esett.
A teljes hitelintézeti szektor betétállománya 2010-ben nominális értéken 188 milliárd forinttal, mintegy 1,4 százalékkal csökkent.
A vállalati betétállomány nominális értéken ugyan 311 milliárd forinttal bővült, ám a devizaárfolyam-mozgásokkal korrigált növekedése már csak 99 milliárdra tehető, ami 2,7 százalékos dinamikát jelent. A növekedés a forintbetétek bővüléséből adódik, a teljes állomány 7,2 százalékkal bővült, míg a devizabetétek 7,6 százalékkal csökkentek.
122 milliárd áramlott ki
A lakossági betétállomány 2,7 százalékkal mérséklődött, ezen belül a forintbetétekből 122 milliárd forint áramlott ki, ami 1,9 százalékos csökkenésnek felel meg. A devizabetétek forintban kifejezett értéke 6,7 százalékkal - 83 milliárd forinttal - csökkent egy év alatt, a devizaátértékelődést figyelmen kívül hagyva egy év alatt 135 milliárd forinttal csökkent a betétállomány, ami a 2009. év végi devizabetét-állomány 10,6 százaléka.
A lekötött betétek piacának egyértelmű nyertesei a lakás-takarékpénztárak voltak, a nagybankok portfóliójában szinte kivétel nélkül jelentős mértékben csökkent a lakossági lekötött betétállomány.
Jelentős mozgás volt megfigyelhető az önkormányzatok által tartott betéteknél is, amelyek állománya 29 százalékkal, azaz 155 milliárd forinttal csökkent.
A külföldi források szerepe továbbra is jelentős
A hitelintézeti szektor finanszírozásában és devizalikviditásának biztosításában továbbra is jelentős szerepe van a külföldi forrásoknak, arányuk megegyezett a 2009. évivel: 28,5 százalék a mérlegfőösszeghez viszonyítva. Ugyanakkor struktúrájuk változott: jelentős mértékben csökkentek a külföldi vállalati betétek, kisebb-nagyobb mértékben csökkent a külföldön kibocsátott értékpapírok és felvett hitelek állománya is, miközben a külföldi bankközi finanszírozás csaknem 6 százalékkal emelkedett. Ez azért figyelemre méltó, mert a bankközi forrásoknál rövidebb lejáratuk miatt likviditási szempontból fontosabbá vált a megújítási kockázat.
Likviditási szempontból szintén jelentős, hogy a betétek lejáratát tekintve a folyószámla-állomány nominális értéken 259 milliárd forinttal, azaz 16,5 százalékkal nőtt, miközben a lekötött betétállomány 465 milliárd forinttal, azaz közel 23 százalékkal csökkent.
A hitelintézeti szektor összesített hitel/betét mutatója továbbra is magas, 2010 végén 156 százalék volt, csaknem 5 százalékponttal magasabb, mint 2009 végén. Ennek az oka az eltérő devizastruktúra: forintban kifejezve a betétállomány jobban csökkent, mint a hitelállomány.
A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a 2009. évi 13,12 százalékról 2010 végére 13,31 százalékra emelkedett. A tőkemegfelelés a kockázattal súlyozott eszközök - második éve tartó - 2,1 százalékos csökkenésének és a szavatoló tőke 1 százalékos emelkedésének eredőjeként javult.
